Megjelenésük és terjedésük okai

Magyarországon már a múlt század elején kezdtek tevékenykedni az első bibliakutatók, akik még személyesen az alapítótól[1], értesültek a vallás tanairól és elsősorban a szegény parasztság sorai között tudták népszerűsíteni tanaikat[2]. Az I. Világháborút követően a tanok továbbra is a deprivált lakosság köreiben terjedtek meglepő gyorsasággal. Budapesten egy utcasöprő talált egy bibliakutatók által terjesztett irodalmat a szemétben, aki megmutatta azt a feleségének. Az ő otthonuk később a magyarországi bibliakutatók központi irodája lett a Tisza Kálmán téren[4].

A mélyszegénység, mint a szekta térhódításának elsődleges oka megemlítésre kerül Féja Géza[5] két világháború közötti írásaiban, aki szerint a falusi és mezővárosi szegénység köreiből Jehova Tanúi[6] voltak az elsők, akik Budapestre is bemerészkedtek[7].  A korabeli szociográfusok a szekták térhódítását a magyarság egyik fő társadalmi problémájaként említi meg[8]. Féja a szegény emberek kilátástalan helyzetében, a parasztság polgárosodásának megakadásában, politikai jogfosztottságukban látta a szekták gyors terjedésének okait[9].  Mások is felfigyeltek arra, hogy a tehetséges, de kevés műveltségű és aluliskolázott néprétegek számára vonzóan hatott a szekták által kínált gyors felemelkedés[10].

A korai egyház fogadtatása a hatóságok és a történelmi egyházak részéről

A társadalmi bajok orvoslásában mind az egyház, mind az állam kudarcot vallott, mely teret nyitott a a szegényeknek arra, hogy “vallási tévelygésekben élje ki magát”[11]. Az aránylag pontos háttérelemzés ellenére, erre a mélyszegénységi problémára, erőszakos válaszreakció született: a szektákat tűzzel-vassal írtották[12]. A hatóságok az egyházakkal karöltve erőszakos támadásokat és hamis vádaskodásokat[13] zúdítottak a kisegyházak képviselőire[14], köztük Jehova Tanúira[15]. 1939. december 2-ra a többi törvényesen el nem ismert felekezettel együtt teljesen betiltották működésüket[16]. Az Államvédelmi Központ 1942-ben mintegy 1200[17] vezetőt gyűjtött össze és hurcolt internálótáborokba, ahol brutálisan bántalmazták őket[18].  A nácik a Harmadik Birodalom ellenségeinek nyilvánították őket[19]. A II. Világháború alatt a koncentrációs táborokba hurcolt Jehova Tanúi más nemzetiségű társaikkal együtt akkora csoportot képeztek, hogy lila háromszöggel különböztették meg őket[20].

A történelmi egyházak sem - a krisztusi szellemnek megfelelően - az elesetteket és kiszolgáltatott helyzetűeket látták a szektához csatlakozók csoportjaiban, hanem vallásos, ideológiai ellenfelet. A katolikus egyházi sajtóban rendszeresen szektaellenes írások jelentek meg[21]. A szekta, a hatalmon levők bűnbakjává vált, akiket vallásellenességgel vádolhattak, a magyarság bomlasztóiként és belső ellenségként tekinthettek rájuk[22].

Az üldözések hatása

Az eredmény nem maradt el: a szekták rendkívüli mértékben megerősödtek számban és lélekben egyaránt. A megalázott, elnyomott lelkek üldöztetésükben krisztusi küldetéstudatuk megerősítését látták. A Jehova Tanúi a vallásuk gyakorlása érdekében figyelemreméltó leleményességet fejlesztettek ki, és a hatóságok rossz bánásmódjára való reakcióikat jó tapasztalatokként adták tovább egymásnak, mely másokat is arra sarkallt, hogy kövessék példájukat[23].  Féja beszámolója szerint a társadalmi létrán felfelé törekvő parasztság - akik közül sokaknak erre csak a szektákban adódott lehetőségük -, a megtisztulás iránti vágyukban pozitív változásokat eszközöltek életükben[24]. A hatóságok és az egyház által rájuk aggatott destruktív jelző íly módon üres vádnak bizonyult, amivel inkább hozzájárultak ahhoz, hogy Jehova Tanúi a II. Világháború utánra az addig csak kevés tagot számláló csoportból figyelemreméltó társasággá váljék[25]. Az államszocializmus ideje alatt imperialista bérenceknek tartották őket. Saját kiadványuk szerint egyes vezetőket az Andrássy út 60-ban tartottak fogva[26]. A későbbi beszámolókból kiderül, hogy titkosügynöki módszerekkel figyelték őket[27].

Destruktív vagy nem destruktív

Az Állami Egyházügyi Hivatal[28], mely a Jehova Tanúi és egyéb felekezetek tevékenységét felügyelte a kommunizmus évtizedei alatt, négy nappal azután szünt meg, miután 1989. június 27-én feloldozta az egyházat érintő betiltási tilalmat. Ettől a dátumtól egészen 1994-ig Magyarországi Jehova Tanúi Vallásszervezet[29], majd 1994-től Magyarországi Jehova Tanúi Egyház néven lett a törvényesen elismert felekezetek között bejegyezve[30]. Ez az elnevezés azonban vita tárgyát képezte, és képezi azóta is, bár az egyházi törvények módosításának szükségességét a Parlament elismerte, sem a jogi szabályozásban, sem a szervezett kutatásban és tájékoztatásban nem történt előrelépés[31]. Az egyházi törvény azóta történt módosításai miatt több magyarországi vallásszervezetnek – köztük Jehova Tanúinak is - az egyházi státusza újra vitatottá vált, de a Jehova Tanúinál a Parlament 2012-ben újból jóváhagyta az egyházi bejegyzést[32].  

Mint minden vallásnak, Jehova Tanúinak is vannak negatív és pozitív oldalai. A válságban levő vagy lelkileg labilis személyek hajlamosabbak vonzódni egy olyan közösséghez[33], ahol megértést és szeretetet kapnak. Kétségtelen, hogy egyes személyiségzavarokkal küszködő egyének csak szűk kereteket biztosító közösségben tudják megőrizni lelki egyensúlyukat[34]. Durkheim csoportszolidaritás elmélete szerint minden vallás szerepet játszik a társadalmi  szolidaritás szempontjából, így valamilyen igazságot fejez ki[35]. Az egyik terület, ahol a destruktív gondolkodás felfedezhető a Jehova Tanúinál az, hogy a saját meggyőződésüket tartják igaznak, a tévedés minden lehetőségét kizárva. Az üldözöttség tényét hitük helyességének tekintik, saját mártíromságukból határozzák meg identitásukat. Ugyanakkor ők maguk is gyűlöletkampányt folytatnak mások ellen[36]. Így az átélt szenvedések egyúttal éppen úgy következményei saját tanaiknak, mint az azokban tanúsított kitartás bizonyítéka hitüknek és életképességüknek.

Az ideológiai háttér egy szigorú életformával párosulva rendkívüli vonzóerővel hathat olyan személyiségekre, akik szerint a vallás gyakorlása egy meghatározott viselkedésmintára redukálható. A hitbeli kérdések racionalizálódnak, a lelkiismeret, a belső élet háttérbe szorul[37]. Süle Ferenc[38] valláspatológiával foglalkozó szakember szerint, lélektani szempontból egy mozgalom akkor nevezhető destruktívnak, ha meggátolja tagjainak szabad személyiségfejlődését, elválasztja őket valódi önmaguktól[39]. E folyamat hatására egyesek tudattalanul elfojthatják személyiségüket, így az ún. árnyékszemélyiség[40] léphet életbe, mely a destrukció irányába sodorhatja az egyént. A vallásos önteltség, a mások vádolása, lebecsülése, akadályozhatja a társadalmi párbeszédet[41], mely azt eredményezi, hogy bármiféle kritikát - mind szervezeti, mind egyéni szinten - hitük támadásának vélnek. A patológiás vonások kifejezésre jutnak a szorongásos élményekben, kisebbrendűségi érzésben és az exhibicionista alázatoskodásban[42]. A neurózis egy fajtája, az  ekkléziogén neurózis[43], kifejezetten vallásos tévképzetekben megnyilvánuló kóros személyiségzavar, melyet mind az érintett, mind a környezete nehezen ismer fel[44].

A Jehova Tanúi mindig vallásuk kollektivitás-konstruáló jellegét, közösségük segítőkészségét, a rászorulókkal való szolidaritását emelik ki[45]. Kinda István, Hívők. Egyház és szekta hatása egy székely falu cigány lakosságára címmel 2004-2005-ben készített tanulmányában a ‘jehovista’ szekta etnicizálódását, elcigányosodását a jehovisták cigányokra irányuló offenzív térítésének és a helyi református egyházszervezet cigányokat taszító magatartásának hosszabb távú hatásaként értelmezi. Az indoktrinációs folyamatot pszichés nyomásra történő kényszerű folyamatok összességének, illetve a gyors társadalmi mobilizáció és anyagi segélyezések kombinációjának tekinti. Az új vallás leginkább a depriváltak és a családi tragédiákat átélők körében terjedt. A vallásba integrálódott családok az alkohol és dohányfogyasztási szokásaikat is átértékelték, a hívők anyagi helyzete a stabilitás irányába mutat. A kedvező megítélés az életvitellel kapcsolatos - leginkább anyagi jólétben megnyilvánuló - előrelépés tapasztalatából születik. Azonban a szerző meglátása szerint a 2005-ben lezúduló árvízek - melyek elöntötték a faluvégén élő szegényebb cigánylakosságot -, utólagos kiértékelése szerint a Jehova Tanúi Egyház tagjai körében történő rászorulókról való gondoskodás mértéke nem haladja meg a más vallásos csoportok empatikus segítőkészségét. Mind a református egyház, mind a Jehova Tanúi vallás szemet hunyt a több tíz családot érintő katasztrófa fölött. A megtérési folyamat felszínességére utal az, hogy krízishelyzetben a csoporton belüli segítségnyújtás és az empátia nem tudta átlépni a társadalmi-gazdasági egyenetlenséget a bajba jutottak megsegítése céljából.

Amint látható a csoport magyarországi történelmi hátteréből, a hatóságok részéről történő döntések éppen a patológiás hatások felerősítésének kedveztek egészen a rendszerváltásig, vagyis a Jehova Tanúi reakciói – ugyan nem éppen egészséges –, de részben válaszreakciók az őket ért durva és igazságtalan támadásokkal szemben. Ha teljes képet akarunk kapni a vizsgált csoport hatásairól, akkor ez a tény nem hagyható figyelmen kívül.

[1] Charles Taze Russel

[2] Az egyik misszionárius, Szabó Károly, Russelhez intézett levelében így írta: „Magyarországon jóval nehezebb végezni a munkát, mint Amerikában, mert a testvérek kevés kivétellel nagyon szegények, és a prédikálómunkát jóval szűkebb keretek között kell végezni . . . . A különböző megyékben jelenleg negyvenkét kis osztály  működik . . . Május 11-én és 12-én tartottunk egy kis kongresszust, ahol mintegy 100-an voltak jelen . .” Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania (1996) Jehova Tanúi Évkönyv

[4] Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania (2013) Jehova Tanúi Évkönyv: Az igazság eléri a fővárost

[5] Féja Géza újságíró és tanár volt, akinek írásai a falusi mélyszegénységben élő parasztság életformáinak közvetlen megfigyeléseiből születtek.  Azt is szem előtt kell tartani, hogy mivel azon radikális kampányolók közé tartozott, akiknek direkt céljuk volt a nagybirtokrendszer leépítése, így a szegény emberek gondjait meglehetősen egyoldalúan és érzelmektől nem mentesen interpretálta. Ebben a dolgozatban munkáit egy korabeli szemtanú hiteles beszámolója alapján idézem, nem feltétlenül a tudományos bizonyítás erejével. Féja kritikája olvasható Rézler Gyula válogatott tanulmányai 1934-1944 c. műben (Tóth P. szerk. (2005)).

[6] A bibliakutatók, vagy millenárisok 1931-ben vették fel a Jehova Tanúi nevet.

[7] Féja G. (1984 Féja Endre összeállításában),  Reszketősök, adventisták, lélekidézők és Jehova Tanúi, Mutasson példát az egyház! In: Magyar haláltánc 69. old. (Gergely Jenő a Szekták Magyarországon c. írásában szintén említést tesz arról, hogy a Jehova Tanúi a kispolgárság rétegei között hódított tért az 1920-as években)

[8] A másik két fő probléma az egykézés és a kivándorlás volt.

[9] “melynek...súlyos következményei lehetnek!”Féja G. (1984 Féja Endre összeállításában),  Reszketősök, adventisták, lélekidézők és Jehova Tanúi, Mutasson példát az egyház! In: Magyar haláltánc  70. old.

[10] Makkai S., Dr (1917): A szekták keletkezésének lelki okai 1917

[11] Fazekas Cs. (1996) Kisegyházak és szektakérdés a Horthy-korszakban 134.old.

[12] A Jehova Tanúi nem az egyetlen, sem a legnagyobb létszámot számláló kisegyház volt a két világháború között. A metodisták, adventisták, nazarénusok és baptisták sokkal elterjedtebbek voltak, és ugyanolyan bátorságról és becsületességről tettek tanuságot a hitük melletti kiállás szempontjából. Az 1920-49 közötti népszámlálások Jehova Tanúit nem nevezik meg. (Fazekas Cs. (1996) Kisegyházak és szektakérdés a Horthy-korszakban 244-245.old.) Ebben az időszakban az összes kisegyház nem kívánosnak, sőt üldözöttnek számított.

[13] Pl: “szektariánus agitáció”, “rémhírterjesztés”, “szektaszervezetben való megmaradás vagy abba való belépés” 

[14] Fazekas Cs. (1996) Kisegyházak és szektakérdés a Horthy-korszakban 177.old: 1941-42-ben Szegeden 4, Nyíregyházán 44 Jehova Tanúját rendőri felügyelet alá helyeztek, ez utóbbiak közül 16-ot internáltak

[15] 1937-ben egy bizonyos Juhász Ferenc jehovista cipészsegédről egy újságíró “leleplező” cikket jelentetett meg, mely szerint a férfi kommunista kapcsolatait felhasználva lázítja a falusiakat. Az eset érdekessége, hogy Juhász feljelentést tett, de az újságírót felmentették a vád alól. (Fazekas Cs. (1996) Kisegyházak és szektakérdés a Horthy-korszakban 131.old.)

[16] Fazekas Cs. (1996) Kisegyházak és szektakérdés a Horthy-korszakban 169.old.

[17] Megjegyzés: Az 1996-os Évkönyv szerint Jehova Tanúi 1946-ra 837 fővel csúcslátszámot értek el, ami több volt, mint a háború előtt bármikor. Az 1200 személy feltételezhetően a többi kisegyház vezetőivel együtt értendő, melyek ugyanolyan bánásmódban részesültek, és a tisztviselők nem mindig tudtak különbséget tenni közöttük. 

[18] Fazekas Cs. (1996) Kisegyházak és szektakérdés a Horthy-korszakban 186.old.

[19] Fazekas Cs. (1996) Kisegyházak és szektakérdés a Horthy-korszakban 187.old.

[20] A Bibliakutatók elnevezés gyüjtőnévként szolgált, nem kizárólag Jehova Tanúit értették alatta. Pl az adventista vallást 1939-ben ugyanúgy betiltották, de a református egyház vezetői a kormánynál elérték, hogy 1941-től Magyarországi Bibliakutatók Felekezete néven ismét működhessen (Gergely J. (2003) Szekták Magyarországon In: Vernette: Szekták 116-119.old.)

[21] Fazekas Cs. (1996) Kisegyházak és szektakérdés a Horthy-korszakban 191. oldalán hívatkozik az Actio Catholica 1940-ben kiadott egyik füzetére, melyben Nyisztor Zoltán a katolikus egyházat az élet tengerén a mennyország felé úszó hajóhoz, míg a szektákat az azokon garázdálkodó kalózokhoz hasonlította: „A kalózok már kipusztultak...a modern államok páncélos hajói kiírtották őket.....de a szellemi világból, a vallásos életből - úgy látszik - még nem vesztek ki. Sőt többen vannak, mint valaha....” Nyisztor Zoltán: Szekták In: Actio Catholica 78. Bp. 1940. 10-19 o.

[22] Fazekas Cs. (1996) Kisegyházak és szektakérdés a Horthy-korszakban 195.old. utalás: Szektások - országfúrók In: Krisztus Királysága, 1940. április 1-2. o „ezek nagyobb veszedelmei a nemzeti életnek, mint a külső ellenségek. A külső ellenség fegyverkezik. Tudjuk mit csinál, ez ellen tudunk védekezni. De ezek a belső ellenségek úgy rágják a nemzet testét, mint a szú a fát”

[23] Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania (1996) Jehova Tanúi Évkönyv-ben (Leleményes hirdetők 78.old.) így számolnak be azokról az évekről: “Kecskemétiné Etel, aki most a nyolcvanas éveiben jár, és még mindig hűségesen szolgál Budapesten, beszámol arról, hogy Tiszakarádon a testvérek kinn a határban az ebédszünetben tartották az összejöveteleket. Mivel közösen művelték meg egymás földjét, a csendőrök így nem tudták megakadályozni ezeket az összejöveteleket. Az őszi, téli időben pedig fonni jártak össze a testvérnők, a férfitestvérek pedig elkísérték őket. Bár a csendőrség figyelemmel kísérte a tevékenységüket, nem tudták őket megakadályozni. Ha ilyen lehetőségek nem adódtak, a testvérek a kora hajnali órákban vagy nagyon későn gyűltek össze valahol.”

[24] Féja G. (1984 Féja Endre összeállításában),  Reszketősök, adventisták, lélekidézők....71.old.: „Mihelyt a szekta tagjai elszaporodtak, egész zarándokmenetek indultak meg a gyár felé, vitték vissza az évek során ellopott vasakat és anyacsavarokat”

[25] 1946-ra 837 Jehova Tanúját tartottak számon (1996-os Évkönyv adatai szerint). Ugyanez év októberében kongresszust tartottak Nyíregyházán 600 fős hallgatósággal, a rákövetkező évben pedig Budapesten, ahol már kétszer annyian jelentek meg.

[26] „Bár a vallatásoknál itt nem használtak olyan mértékben és olyan súlyos fizikai kínzásokat, mint a csendőri kihallgatásokon, de az agymosás és az éjszakai szellemi kínzás néha még nehezebb volt, mint amilyen a fizikai volt akkoriban” Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania (1996) Jehova Tanúi Évkönyv Fontosabb feladatokat ellátó felvigyázók 99.old.

[27] Iványi G. (1997) A Magyarországi Jehova Tanúi küzdelmes évtizedeiről 56.old.

[28] 1987-ben az utolsó hivatalos adatban, az ÁEH 47 000-re becsülte a Szabadegyházak Tanácsának tagegyházanak összlétszámát. Jehova Tanúi nem alkották ennek részét, így róluk csak becslések vannak (kb 6000-8000). (Forrás: Gergely J. (2003) Szekták Magyarországon 124.old.)

[29] 1993- 1995 közötti időszakban a Jehova Tanúit (a Moon vallással, a Krisna tudatúakkal és a szcientiológusokkal együtt) családellenességük miatt, a destruktív szekták közé sorolták, de az 1994-ben megválasztott szocialista-liberális kormány a kérdést egyszerűen levette a napirendről. (Lugosi Á. – Lugosi Gy. szerk. (1998) Szekták - Új vallási jelenségek… 8.old.)

[30] 1994-re már 14 556 személy vallotta magát a felekezet tagjának, amely tagság mindössze egy éven belül 9%-os növekedéssel elérte a 16 907 hírnökcsúcszámot (Jehova Tanúi 1996-os Évkönyve alapján). Majd a következő néhány évben a növekedés lelassult. 2012-ben 22593 személyt tartottak nyilván, ami csak 1%-al volt több, mint az azt megelőző évben.

[31] Annak ellenére, hogy az Európa Tanács 1992-es ajánlása után az Európai Unió Parlamentjének ajánlása is megfogalmazódott 1996-ban, ami egyértelművé tette, hogy az EU-ba igyekvő közép-kelet-európai államoknak is meg kell felelniük a nyugat-európai normáknak (Lugosi Á. – Lugosi Gy. szerk. (1998) Szekták - Új vallási jelenségek…8.old.)

[32] “2012. február 27-én Magyarország kormánya elfogadott egy egyházi törvénymódosítást, mely alapján Jehova Tanúit elismert vallásként jegyezték be. Ez a jogi státusz további segítséget nyújt a jóhír prédikálásban Magyarországon. Ezenkívül adómentességet is biztosít, valamint lehetővé teszi, hogy adományokat fogadjanak el.. “Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania (2013) Jehova Tanúi Évkönyv 30.old. A parlament jóváhagyta az egyházi bejegyzést

[33] Süle F. (1997) Valláspatológia 255.old.

[34]  „Ilyen volt például az a kábítószeres vagy alkoholista beteg, aki egy ilyen közösségben normális életvezetést tudott folytatni.” (Süle F. (1997) Valláspatológia 257.old.)

[35] „A maga módján minden vallás igaz” (Mervay M. (2004) A szekták a gyermekvédelem szempontjából 30.old.)

[36] A hatóságokat és más egyházak képviselőit az Ördög szolgáinak tartják.

[37] Vernette, J (2003) Szekták 40.old.: ”A jehovisták tehát gyakorlatilag szinte sohasem hivatkoznak a lelki életre. Nem ismerik sem a misztikus kínokat, sem a vallási kételyt....Vallási életüktől idegenek az érzelmek és a lelkiállapotok...” Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindenki érzéketlen, azt viszont igen, hogy nem tudják kezelni az érzelmeket, és leginkább titkolják egymás, de önmaguk elől is. A hívőknek meg kell tanulniuk elfojtani érzelmeiket, mint a ‘hústest kívánságát’. Főleg a központi patriarchális hierarchikus rendszerben a nőket hisztérikusnak tekintik, ha érzelmeiknek mernek hangot adni. Kamarás István 2006-2007-ben folytatott, több vallás tagjait összehasonlító kutatásában a Jehova Tanúi “erősen kognitív beállítottságukkal” leginkább eltérnek  a többiektől. (Kamarás I. (2009) Vallásosság, habitus, ízlés (kutatási jelentés) 22.old.)

[38] Dr Süle felmérése szerint „ a Jehova Tanú között 3-szor annyi a skizofréniás és 4-szer annyi a paranoid skizofréniás, mint az átlag populációban” (Mervay M. (2004) A szekták a gyermekvédelem szempontjából 102.old.)

[39] Süle F. (1997) Valláspatológia 257.old.

[40] Süle F. (1997) Valláspatológia 269.old.

[41] A szekták hagyománytalansága a konfliktuskezelésben hátrányt jelent, mivel még nem léteznek a konfliktusaik értékeléshez és azok megoldásához vezető modellek, melyekből meríthetnének. Ugyanez a hagyománytalanság, azonban előnyt jelent az igehirdetésben, mivel még nem követtek el – illetve tetteik nem ismertek a széles közönség számára - annyi kritizálhatót és riasztót, mint a történelmi egyházak. (Máté-Tóth A. (Gombos József – Kis Mária Rita szerk. 1998.) Szekták, vallásszociológiai megközelítésben In: A kisebbségekből álló társadalom konfliktusai 43.old.)

[42] Süle F. (1990) Vallás vagy pszichoterápia 128.old.

[43] Az ekkleziogén neurózis kifejezést E. Schaetzing vezette be 1955-ben az: „Egyházi dogmatizmus okozta neurózisok” jelölésére. Szerinte: „a „dogmatizmus” nem teológiai, hanem köznapi értelemben veendő: olyan elhibázott vallásos nevelést jelöl, amely rideg szigorával, büntetéseivel akadályozzák az egészséges fejlődést”. (Demeter J. (2006) Félelem vagy szeretet)

[44]A Jehova Tanúi Egyházban a lelkigondozási feladatokat végzők nem részesülnek akkreditált saját élményű önismereti képzésben, melynek következtében képtelenek megkülönböztetni a segítségre szorulók gondjait a saját kezeletlen, gyakran a tudattalanban elfojtott projekcióiktól, mely következményeként a valódi segítségnyújtás helyett egy bűnbakképzési mechanizmus indulhat be. A segítségkérő személy maga lesz a probléma. Ez a gondolat kifejtésre kerül A kizárt tagokkal való bánásmód alcím alatt (4. mellékletben).

[45] http://www.jw.org/hu/jehova-tanui/gyakori-kerdesek/segitseg-a-katasztrofak-aldozatainak/ letöltés ideje: 2013. június 23