Ennyi röviden. Bár nekem meg van a személyes véleményem arról, ha valaki éppen a legnagyobb bajban hagyja magára azokat az embereket, akik korábban benne bíztak, mégis emberileg érthető, hogy a PIMO (vagyis a tettetés) életmód nem lehet igazán hosszú életű.

1. PIMI (Physically In, Mentally In) = fizikailag bent, mentálisan bent, ami az indoktrinált, elkötelezett tagokat írja le, olyanokat, amilyen Michael is volt,
2. PIMO (Physically In, Mentally Out) = fizikailag bent, mentálisan kint, ami azokra utal, akik legalább részben felismerték a rajtuk alkalmazott manipulációt, de a családjuk vagy egyéb okok miatt úgy döntenek, hogy bent maradnak,
3. POMI (Physically Out, Mentally In) = fizikailag kint, mentálisan bent, ami az olyan távozókat írja le, akik elhagyták ugyan a csoportot, de megtartották a „hitet” részben vagy egészben, vagy legalábbis a gondolkodási keretekhez vagy/és a kívülről jövő kontrollhoz ragaszkodnának,
4. POMO (Physically Out, Mentally Out) = fizikailag kint, mentálisan kint, ami azokra utal, akik aránylag kevés sérüléssel jöttek ki a csoportból, és utána sikeresen felépültek, vagy akik súlyosan sérültek ugyan, de tudatos lépéseket tettek a felépülésük érdekében (beazonosították a csoport természetét, mentális szakemberhez fordultak stb), vagy minimum afelé haladnak.

https://blogjt.blog.hu/2019/04/08/michael_jackson_mint_korabbi_jehova_tanuja

Személyes kérés!

Teljesen érthető, ha valaki ki akar jönni egy lélekölő szektából, és nem tartom képmutatónak azokat, akik leginkább családi okokból mégis eddig bentmaradtak, mivel a szervezet kiközösítési elrendezése nem teszi lehetővé a békés távozást. Azzal is tisztában vagyok, hogy elsősorban mindenki a maga életéért felel, és a saját és családja érdekeit kell elsősorban szem előtt tartania.

Mégis azt szeretném kérni a vénektől, hogy ha eddig bírták a tettetést, akkor még bírják ki egy kicsit, mert most nem lenne jó ötlet magukra hagyni a testvéreket. Az Őrtorony Társulat úgyis a vénekre bízza a döntést, és ahelyett, hogy azt kiskirálykodásra használnák fel, próbálják meg valami pozitívabbra. Igaz, ez a nehezebb út, és általában sokkal könnyebb kimenekülni egy égető szituációból, mint elismerni azt, hogy oké, én már régóta tudom, hogy ez nem az, aminek ti hiszitek, és hajlandó vagyok szembenézni ennek következményeivel.

A testvéreknek, akik talán évtizedek óta a vezetők elfogadásához, tiszteletéhez vannak kondícionálva - és büntetve azért, ha "nem engedelmesek" -, most szükségük van rátok. Azzal is tisztában vagyok, hogy mennyire összezavaró lehet, ha egy vén esetleg "írásellenes tanácsot ad" (mivel én magam is kaptam ilyet Tanúként), de mégis meg kell valahogy próbálni mintegy "kecske/káposzta" alapon. Hazánkban a korábbi tagok számára nem létezik olyan elérhető mentális, érzelmi segítség, amely segítene nekik feldolgozni a hirtelen nyakukba zúduló valóságot. Korábbi tagok közösségei léteznek ugyan, de nem elég erősek ahhoz, hogy egyik napról a másikra több tízezer kétségbeesett, becsapott ember rohamát elbírják.

Neked, most hatalmad van abban, hogy segíts másoknak. Nem az Őrtorony ostoba tanácsainak követésével, hanem más ésszerű módokon. 

Ha úgy érzed bajlódsz ezzel, és nem bírod tovább, akkor nyilván tedd meg a számodra ésszerű lépéseket. Alternatívaként, szívesen felajánlom segítségemet, mentálhigiéniára specializálódott szociális munkás képesítéssel rendelkezem. Igaz, nő vagyok és kiközösített (hitehagyott :) ), de most ez a helyzet megkívánja, hogy mindannyian lépjünk ki a komfortzónánkból. 

Nyugodtan írjál rá: torcsil@gmail.com emailcímen. 

Csilla