Jehova Tanúi mindig is szerettek büszkélkedni a soraikban történő létszámbeli gyarapodással kapcsolatban, amit egyértelműen Jehova "kezének" munkájaként és áldásának jeleként tulajdonítottak. A legutóbbi ilyen hősködő kijelentést (számadatokkal együtt) a 2014-ben megjelent Isten Királysága uralkodik című könyv 87-88 oldalain találtam.
A fenti táblázat három szakaszra bontva mutatja néhány ország növekedését 2013-ig bezárólag. Míg alább a bibliatanulmányozások számának növekedése látható 2010-ig.
A könyv online verziójában ugyanezek az adatok számadatokban kifejezve vannak megadva. A korábbi évtizedekből másik két számadat is rendelkezésünkre áll. Kb Knorr elnökségének ideje alatt (1942 és 1977 között) a növekedés 1700%-os volt, míg az azt követő időszakban (1977 és 2014 között) már csak mintegy 400%-os növekedés könyvelhető el. De mi a helyzet azóta, amióta az internet tért hódított, és így az korábbi tagok tevékenysége állhat szabadon és ingyen bárki számára rendelkezésre állhat olyan információ, melyet a Tanúknak joguk lenne megismerni a szerveztük valódi arcát illetően?
Talán a volt tagok úgy vélhetik, hogy az Őrtorony Társulat nem igazán rúghat labdába az internet megjelenése óta, és a tagok tömegesen hagyják el a szervezetet. Első ránézésre, főleg ha valaki ennek vagy hasonló extagok által működtetett blogok olvasója, úgy tűnhet, hogy határozott csökkenés állt be. A tények és számok azonban makacs dolgok, ezért figyeljük meg a következő elemzést, mely a 2018 évi jelentés adatain alapul összehasonlítva azokat a 2008-as adatokkal, vagyis egy évtizedet ölelve fel. Az elemzést magát Lloyd Evans egy extanú aktivista végezte el, melyről egy rövid összefoglalót bocsátok közre.
Az online elérhető és letölthető pdf-ben fellelhető adatok eredetileg az Évkönyvek részét képezték, amíg azok kiadásra kerültek. Az elemző arra volt kiváncsi, hogy a legfrissebb adatok ismeretében, a szervezet milyen irányt vett fel az elmúlt évtized során. Ez az időszak azért érdekes és kiemelkedő a a szervezet történelmében, mert az internet megjelenésével és hétköznapi használatban való elterjedésével egyidejűleg lehetőség nyílt az egyszerű tagok számára is a kulisszák mögé tekintés. Vajon van ennek valami hatása is a szervezet által alkalmazott elmekontrollra? Mennyire élnek a diktatórikus hatalom alatt élők az önálló gondolkodás lehetőségével? Van-e látható és kézzel fogható jele annak, hogy szervezet virágzása alábbhagyott volna?
Ha az alábbi Európa térképre tekintünk, a sötétszürkével jelölt területek azokat az országokat jelölik, ahol a Tanúk be vannak tiltva (összesen 33 ilyen ország van), a zölddel jelölt területeken 10 %-nál magasabb növekedés mértek az elmúlt évtized során, míg a sárgával jelölt részeken, bár növekedés volt, de ez a 10 % alatt maradt. Ez utóbbi stagnálásnak is felfogható, amennyiben 1% közelében van, hiszen ez a szám a normális népességnövekedés aránya, amit nyilván a Tanúk köreiben is megfigyelhető – lévén családosok, gyermekeik vannak -, így ahhoz, hogy bármiféle sikert lehessen a vallásos térítésnek tulajdonítani – amit elég gyakran megtesznek propaganda anyagaikban – kissé magasabb számokat kellene produkálni. A megkereszteltek száma például olyan országokban, mint Portugália, Szlovákia és Szerbia, jóval 100 alatt van egy évtized alatt, ami messze nem tekinthető valódi növekedésnek.
A pirossal jelzett országokban jelenleg kevesebb Tanú van, mint a 2008-as adatok szerint. A csökkenésben is különböző mértékek léteznek, pl Németországban csak pár száz hírnökkel van kevesebb, Lengyelországban azonban majdnem 10% csökkenés állt be, míg Hollandiában 1343-al csökkent a hirnökök átlagszáma (a hirnökök csúcsszáma már többé nem része a számadatoknak, így csak az átlag hirnökszám áll rendelkezésre).
Ha azonban a világtérképre tekintünk, láthatjuk, hogy Európa igencsak egyedi helyzetben van a csökkenést illetően. A világ nagyobb részén figyelemreméltó növekedés tapasztalható. Ez ugyan messze elmarad a szervezet II. világháború után, Knorr elnöksége idején kezdődött hatalmas növekedésétől, de azért érdekes, hogy a civilizált világban (beleértve a nyugati demokráciákat is) sikerrel adható el egy vallásos dikatúra. Amúgy könnyen elképzelhető, hogy az ún. „egyéb országok” (szürkével jelölt területek) nem hivatalos jelentései is növekedést mutatnak – ha nem is olyan meredeket -, mivel a betiltás általában serkentőleg hat a szekták tevékenységére (bár a számbeli arány azért jóval alatta maradhat az „elvártnak” a népesség számához képest....ahogyan a cikk hátralévő részében még visszatérek erre). Azért Európán kívül is van olyan hely, ahol a népes populáció és Tanú szám mellett csökkenés figyelhető meg, ezek: Poerto Rico, Jamaica és Japán. A csekély növekedést mutató országok Kanada (3,3 %) Ausztrália (6.2 %) és New Zealand (1,3%).
Ha az egész képet tekintjük, akkor megállapítható, hogy az Őrtorony figyelemreméltóan jól teljesített az elmúlt 10 évben, tekintettel arra, hogy rengeteg információ elérhető a neten ingyen és könnyen blogbejegyzések, weboldalak, youtube videók formájában, kivizsgálások történtek (ARC), melyek feltárták az Őrtorony kétes gyermekvédelmi eljárásait, nyilvánosságot kapó győztes perek az Őrtorony ellen, korábbi tagok által írt könyvek kerültek kiadásra stb. Természetesen nem lehet egy sikeres és virágzó szervezetről beszélni, mely dinamikus növekedést mutat, hiszen a befektetett munkához képest a növekedés valójában eltörpül. (Arról nem beszélve, ha a kikozmetikázott számokon túl más aspektusokat is latba veszünk (pl irodalomnyomtatás, Királyság-termek, fiókhivatalok összevonása, a vezetők emberi kvalitásának romlása stb), akkor a „növekedés” más szinezetet kaphat. ) A kb 2 milliárd prédikálással töltött órával mindössze 1.4% növekedést értek el az elmúlt év során (világviszonylatban), ami gyakorlatilag semmi, mert maga a világnépesedés növekszik 1,1%-al évente, így a Tanúk csak éppen hogy lépik túl annak mértékét. Vagyis más szavakkal kifejezve, a Tanúk jók a „gyerekcsinálásban”, akiket aztán ravasz indoktrinációval beszerveznek a vallásukba, majd a kiközösítési eljárással gyakorlatilag lehetetlenné teszik a távozásukat. Biztos vagyok abban, hogy a megkereszteltek számának jelentős részét ilyen személyek teszik ki – jóllehet már sokan a „beleszületettek” közül még nagy személyes károk árán is a vallás elhagyása mellett döntenek – csatlakozva hozzájuk pár olyan személy, aki élete egy-egy sérülékeny időszakában van, vagy olyanok, akiknek antiszociális magatartása, és szokásai miatt „szükségessé” – és „társadalmilag hasznossá” - válhat egy szekta szigorú szabályrendszere.
A Jehova Tanúi vezetősége elkötelezett annak az imázsnak a fenntartásában, mintha a Jehova Tanúi a föld legtávolabbi pontján is jelen lennének. Ha az alábbi összegzésre tekintünk, akkor a számok alapján kiderül, hogy a világ népességének közel harmada (29%) olyan körülmények között él, melyben igen kevés, vagy éppen semmi esélye sincs hallani az „életmentő jóhírról”, melyet a Tanúk hivatottak közvetíteni számára. Az alábbi táblázat az ún. 33 "más országok" területén élő Tanúk összlétszámát mutatja:
Ezekben az országokban egy hirnökre 9898 személy jut, míg Amerikában ugyanez a szám csak 265. Sőt, ha levonjuk a nemrégiben feketelistára tett Oroszországot, ahol a legutóbbi (2016-os) számadat szerint a hirnökök nagytöbbsége, 171 828 (a 223 747-ből), fellelhető, akkor a többi ország számára az arány még ennél is rosszabb, mivel csak nagyon kis számú hirnök marad a több mint 2 milliárdra (az egy főre eső arány 41 775 ebben ez esetben). Ha ez utóbbi számot hasonlítjuk össze az amerikaival, akkor elmondható, hogy a „közelgő” Armageddon idején Jehova sokkal nagyobb érdeklődést mutat az amerikaiak megmentése iránt, mint némely más országba születettek iránt. Mit mond el ez arról az Istenről, akinél „nincs személyválogatás és részrehajlás”?
Összefoglalva tehát, ha a Jehova Tanúi egész világra kiterjedő tevékenységére tekintünk, akkor elmondható, hogy éppen csak a víz fölött tartották a fejüket az elmúlt évtizedben. Sőt, az Európa mintegy 42 %-át befedő országokban (köztük hazánkban is) bekövetkezett negatív számok komoly aggodalomra adhatnak okot a vezetők köreiben, mert ez azt mutathatja, hogy nem képesek a tagságot hosszú távon sikerrel megtartani, még kifinomult érzelmi zsarolások alkalmazásával sem. A „hitehagyottak” megbélyegzése, jogtiprásaik és a tagság paliravétele hamis információkkal – melyek elsődleges okai a távozásoknak - így hosszú távon sokba kerülhetnek nekik, mégpedig a szó szoros értelembe véve. Nincs kétségem afelől, hogy a csökkenés magyarázására új dogmákat fognak kreálni és bevezetni, mint ahogy arról sem, hogy várhatóan mindig lesz egy olyan kiszolgáltatott „emberanyag”, akik reagálni fognak a Tanúk üzenetére, így csatlakozásukkal fenntartanak egy olyan entitást, mely becsapja, kizsákmányolja, megalázza őket és megfosztja őket családjuktól.
Forrás: Lloyd Evans, The 2018 Service Year Report
