Ez az írás az egyik legolvasottabb cikkeim közül van, de szeretném, ha itt is meglenne, egy részlet Szalai András Jehova és a szervezet című könyvéből:
"Talán kezdjük azzal, hogy mit ért maga a Társulat „prófétálás” alatt, és hogyan tesz különbséget az igazi és a hamis próféta között:
Az Őrtorony, 1992. február 1 (3. oldal)
…a fő gondolat, amit azok az eredeti bibliai szavak hordoznak, amelyeket a „prófétálni” vagy „prófécia” szavakkal fordítanak, alapvetően azt jelentik, hogy előre megmondani Isten véleményét egy bizonyos dologról, vagy ahogyan a Cselekedetek könyve írja: „Isten nagyszerű dolgairól beszélni” (Cselekedetek 2:11).
The Watchtower, May 15, 1930 (p. 154)
Mivel a Biblia lezárult és az „ihletre” többé nincs szükség, az az igazi próféta, aki azt hirdeti hűségesen, ami a Bibliában meg van írva . (...) Mégis felmerülhet a kérdés: honnan tudhatjuk, hogy valaki igazi vagy hamis próféta? Legalább három módja van annak, hogy ezt biztosan eldönthessük: (1) Ha igazi próféta, akkor az üzenete pontosan úgy fog bekövetkezni, ahogy prófétálta. Ha hamis próféta, akkor a próféciája nem fog bekövetkezni.
Russell, a próféta
Russell sírfelirata szerint ő volt „A Laodiceai Korszak 81 Hírnöke” (The Laodicean Messenger):
Az Őrtorony, 1906. július 15 Idézi: Jehova Tanúi… (143. oldal)
Nem drága barátaim, nem állítom, hogy valami felsőbbrendűséggel, természetfeletti erővel, méltósággal vagy hatalommal rendelkeznék. (…) Az igazságokat, amelyeket mint Isten szócsöve elmondok, nem látomásokban vagy álmokban kaptam kinyilatkoztatások révén, s nem is Isten valóságos hangját hallva, és nem mind egyszerre, hanem fokozatosan.
The Finished Mystery (SS-7) 1917 ed. (p. 31) *
Az utolsó korszaknak, az egyház korszakának különleges hírnöke volt Charles T. Russell, aki 1852 február 16-án született. Bizalmas körben bevallotta, hogy erre a nagy munkára már születése előtt ki lett választva.
The Watchtower, May 15, 1917 (p. 163)
„Az Armageddon csatája” [Russell műve] húsz évvel ezelőtt íródott, és hűségesen írja le a jelenlegi eseményeket, amelyek a csúcspontjuk felé tartanak. (…) Való igaz, hogy ezekben az utolsó napokban az Úr prófétája élt közöttünk; és bár most eltűnt az emberi szemek elől, munkája az ő bölcsességének és hűségének maradandó tanúsága marad.
The Watchtower, December 1, 1916 (p. 377) *
Charles Taze Russell, téged az Úr koronázott királlyá, és neved ismert lesz az emberek előtt örök korokon át, ellenségeid pedig el fognak jönni, hogy lábaidnál imádjanak téged.
A Russell körül kialakult személyi kultuszért maga a Társulat volt a felelős. Amint a Russell „Megdicsőülésének egyéves évfordulóján” megjelent cikkben olvashatjuk:
The Watchtower, November 1, 1917 (p. 323) *
[Isten] arra használta Russell pásztort, hogy Ezékiel másaként tisztázza a Biblia tanulói számára ezeknek az eljövendő eseményeknek az igazi jelentését. (…)
Az Evangélium Korszakának nagy drámája Pál apostollal kezdődött, aki az egyház számára a fő hírnök vagy angyal volt. Russell pásztorral fejeződik be, mint aki a hetedik és utolsó hírnök a harcoló egyház számára. (…)
A két legjelentősebb hírnök mindenesetre az első és az utolsó – Szent Pál és Russell pásztor.
The Divine Plan of the Ages (SS-1) 1927 ed. (p. 63)
[Russell] nagyobb munkát végzett a Messiás királysága érdekében, mint bárki más, aki valaha a földön élt. Russell tehát önmaga és az egykori Társulat szemében Isten szócsöve, Pál apostolhoz hasonlítható különleges hírnök, az Úr prófétája volt.
Amint azonban látni fogjuk, a mai szervezet egészen másként értékeli Russell jóslatait és dátumait, mint annak idején ő maga (pl. 1874 és 1914 jelentőségét, lásd később). Ha Russell valóban Isten szócsöve volt, akkor a mai Társulat Russell életművének elvetésével Isten üzenetét veszi semmibe. Ha pedig a mai Társulat Isten gondolatközlő csatornája, akkor Russell nem volt az. Valaki mindenképpen nagy tévedésben van önmagát illetően!
A szervezet, mint próféta
The Watchtower, June 15, 1964 (p. 365)
Amiképpen Jehova az első századi keresztény gyülekezet által nyilatkoztatta ki igazságát, úgy teszi ma is a jelenlegi keresztény gyülekezeten keresztül. Ennek a tevékenységén keresztül végzi a prófétálást intenzívebb és párhuzam nélküli mértékben. Mindez a tevékenység nem véletlen. Jehova az, aki mindemögött áll.
The Watchtower, April 1, 1972 (p. 197) *
Vajon van-e Jehovának prófétája, hogy segítsen rajtuk, hogy óvja őket a veszélyektől és kijelentse nekik az eljövendő dolgokat? (...) A „PRÓFÉTA” AZONOSÍTÁSA [Istennek] volt prófétája, akin keresztül óvta őket. Ez a „próféta” nem egyetlen ember, hanem férfiak és nők testülete. Ez a Jézus Krisztus lábnyomát követők kis csoportja volt, akiket akkoriban Nemzetközi Bibliakutatóknak hívtak. Ma Jehova Keresztény Tanúinak hívják őket.
„The Nations Shall Know That I Am Jehovah”—How?, 1971 (p. 58, 66)
EZÉKIEL PRÓFÉTA MODERN MEGFELELŐJE.
Ki Ezékiel mai megfelelője, akinek az üzenete és vezetése megfelel Jehova ősi prófétájának? Kire mutató „jel” vagy „előjel” volt ő? Nem egyetlen emberre, hanem egy embercsoportra. A mai Ezékiel összetett személyiség, akit egy egyesült embercsoport alkot, mely sok tagból áll, pontosan úgy, mint az test. (...) Jehova megtalálta és megbízatással látta el az ő modern „Ezékieljét”. Ez egy összetett Ezékiel. Isten királyságának odaszánt, megkeresztelt hirdetőiből áll össze, akiket az Ő szellemével kent fel a munkára (Ézs 61:1-3).
(...) Ennélfogva Ezékielhez hasonlóan Jehova Tanúivá lettek. Mi sem volt találóbb annál, hogy 1931 nyarán, tizenkét év világméretű tevékenység után felvették a Jehova Tanúi megkülönböztető nevet.
Az egyetlen csatorna
The Watchtower, April 1, 1919 (p. 105)
Vajon nem az Őrtorony Biblia és Traktátus Társulat az egyes egyedüli csatorna, amelyet az Úr arra használt, hogy az ő igazságát folyamatosan szétossza az aratási időszak kezdete óta?
The Watchtower, January 15, 1969 (p. 51)
Jézus előre megmondta népének, hogy lesz egy „hű és értelmes rabszolga” osztály, aki szellemi eledelről fog gondoskodni Isten odaszánt földi szolgákból álló családja számára, és kommunikációs csatornájaként tevékenykedve felügyelni fogja a Királyság-érdekek végrehajtását.
Az Őrtorony, 1983. január 1 (12. oldal)
Őrizkedjünk az olyan beállítottságtól, amikor az ember többre tartja magát mint kellene! (Róma 12:3) Ez a beállítottság oda vezethet, hogy az ember azt képzeli magáról: Isten különleges küldetéssel bízta meg őt, függetlenül a csatornától, melyen keresztül Jehova közli igazságait és irányítja népét.
A Társulat csak azt tudja feltételezni a kételkedő Tanúkról, hogy gőgösek,: és azt hiszik, hogy Isten különleges küldetéssel bízta meg őket, és még a Társulatnál is többre tartják magukat, pedig csak a Társulat az, aki magát mindenki másnál többnek tartja magát.
Az Őrtorony, 1987 / 11 (9. oldal)
A „hű és értelmes rabszolga” osztály, az „őrálló”, ma az Őrtorony folyóiratot használja fel Jehova Tanúi Vezető Testülete irányításával legfőbb csatornaként a szellemi ’eledel kellő időben’ történő kiosztására. (Máté 24:45)
A Jelenések nagyszerű csúcspontja közel! 1989 (16. oldal)
Istennek megvolt a csatornája ahhoz, hogy a Jelenéseket közölje János napjaiban, és János volt annak a csatornának földi része. Hasonlóképpen ma is megvan Istennek a csatornája, hogy szellemi táplálékot juttasson el a '’rabszolgáihoz'’. A dolgok rendszerének befejezéséről szóló nagyszabású próféciájában Jézus e csatorna földi részét a „hű és értelmes rabszolgá”-val azonosította, „akit az ő ura a háziszolgák fölé kijelölt, hogy kellő időben megadja nekik az eledelüket” (Máté 24:3,45-47).
Az Őrtorony, 1994 október 1 (8. oldal)
Jézus biztosított minket afelől, hogy halála, majd pedig feltámadása után támaszt egy „hű és értelmes rabszolgát”, aki gondolatközlő csatornájaként fog szolgálni.
Jehova Tanúi – Isten Királyságának hirdetői, 1997 (626. oldal)
Jehova Tanúi ma Az Őrtorony folyóiratot és a rokon kiadványokat ismerik el annak, amelyeket a hű és értelmes rabszolga felhasznál a szellemi táplálék szétosztásához. Nem állítják, hogy ez a rabszolga osztály tévedhetetlen, ám az egyetlen csatornának tekintik, amelyet az Úr felhasznál a dolgok jelenlegi rendszerének utolsó napjai alatt.
A Bibliádban azt láthatod, hogy Isten prófétái hibátlanul adták tovább Isten gondolatait. A „hű és értelmes rabszolga”azonban az elmúlt 120 évben sok, utólag tévesnek bizonyuló tévtant és dátumot tett közzé óriási példányszámban. Mégis a mai napig azt állítja, hogy korunkban ő Jehova egyetlen csatornája. A tények alapján (lásd később) azonban nem lehet azt állítani, hogy a csatornából az elmúlt 120 évben tiszta víz folyt. De „vajjon a forrás ugyan abból a nyílásból csörgedeztet-é édest és keserűt? (Jak 3:11 Károli) A Társulat Jakab leveléhez írt kommentárja 82 szerint „A válasz erre a kérdésre természetesen ez: nem.” Maga Jakab is így zárta le gondolatmenetét: „Azonképpen egy forrás sem adhat sós és édes vizet” (3:12). Kézenfekvő azt feltételezni, hogy amikor „édes víz folyt” az Őrtoronyból, akkor egyszerűen az Írások tartalmát adta tovább, ami már eleve meg van írva. De mit adott tovább, amikor keserű volt? És ha az Írás üzenetének ellentmondó dolgok folytak belőle, akkor nem veszélyes-e belőle inni?
Az Őrtorony, 2000. május 1 (15. oldal)
Jehova a Biblia, valamint a „hű és értelmes rabszolga” által szól hozzánk. Ha tehát arra vágyom, hogy Isten szóljon hozzám, akkor a Bibliát és a társulati kiadványokat kell a kezembe vennem–legalábbis a Társulat szerint.
A gondolatközlés módjai
Angyali közvetítés
J. F. Rutherford: Light, Vol. 1, 1930 (p. 64) *
[p. 64] Az Úr az Őr Tornyot használta arra, hogy igazságait kihirdesse. Kétségkívül felhasználta láthatatlan küldötteit, akiknek ehhez sok közük volt. Ez semmiképpen sem spiritizmus, amint néhányan értékelik, de azt igenis jelenti, hogy Isten a saját jó módján irányítani tudja az ő népét anélkül, hogy hallhatóan kommunikálna velük.
[p. 120] Ismét Isten helyezte népének elméjébe az angyalai által, hogy cselekedjenek, és véghez vigyék a szándékait.
J. F. Rutherford: Vindication, Vol. 3, 1932 (p. 250) *
[p. 250] Amikor Ezékiel hallotta az Urat beszélni, a férfi ott állt mellette. „A férfi” a mennyei hírnök volt, és ez képet ad arról, ahogy most az Úr az ő mennyei hírnökeit vagy angyalait a maradék megsegítésére felhasználja.
Ezek az angyalok láthatatlanok az emberi szem számára, és azért vannak, hogy végrehajtsák az Úr akaratát. Nem kétséges, hogy ők hallják először azokat az utasításokat, amelyeket az Úr az ő maradékának ad, utána ezek a láthatatlan hírnökök továbbítják azokat az utasításokat a maradéknak. A tények azt mutatják, hogy az Úr angyalai, akik vele vannak az ő templománál, 1919 óta ilyen szolgálatot láttak el a maradék felé.
[p. 316] 1918 óta az Úr angyalainak az volt a dolguk, hogy megmutassák az igazságot az Ezékiel osztálynak [értsd: a felkenteknek], és amikor ezt cselekszik, Krisztus Jézusnak, a templom Fejének a vezetésével tevékenykednek.
The Watchtower, September 1, 1932 (p. 263) *
Ki irányítja Jehova főszervezetének a tevékenységét? A Fő, Krisztus Jézus (…) Az Írások világosan megmutatják, hogy Krisztus Jézus szent angyalai azok a követek vagy szolgák, akik az utasításait végrehajtják. (…) Nem lehet kérdéses vagy kétséges, hogy Jézus Krisztus képes rá hogy irányítsa, és irányítja is az ő szervezetének minden részlegét, és hogy ő képes használni és használja is az ő szent angyalait hogy végrehajtsák az utasításait, és irányítsa a maradék földi utazását, tekintet nélkül arra a tényre, hogy a maradék nem láthatja az Úrnak ezeket az ügynökeit vagy követeit, és nem lehet velük közvetlen vagy hallható összeköttetésben.
A Bibliában, amikor Isten valakit angyalok által akart vezetni, akkor az angyalok mindig láthatóan, és hallhatóan, vagy álomban vagy látomásban jelentek meg. Ilyesmire azonban Russell, Rutherford és a későbbi elnökök sem hivatkoztak, sőt az ellenkezőjét állították. Ha viszont valaki nem lát és hall angyalokat sem napközben, sem álomban vagy látomásban, akkor hogyan lehet ennyire biztos az angyali vezetés tényében, abban, hogy Isten angyala vezeti, illetve egyáltalán abban, hogy valaki más vezeti?
A „szent szellem” kinyilatkoztatása
The Watchtower, July 1, 1973 (p. 402)
Azt is vedd figyelembe, hogy az egész földön egyedül Jehova szervezetét vezeti Isten szent szelleme vagy tevékeny ereje (...) Isten szellemének vezetése képessé teszi Jehova szolgáit arra, hogy isteni világosságuk legyen a szellemi sötétség világában (…) Például a Sioni Őr Torony 1880 márciusában kijelentette: „A pogányok ideje 1914-ig tart, és a mennyei királyság addig nem fogja a teljes hatalmat gyakorolni.” Csak Isten szent szelleme nyilatkoztathatta ki ezt azoknak a Bibliakutatóknak ennyivel előre.
A Társulat 1880-as cikke különben éppen azt állította: a mennyei királyság 1914-től teljes hatalmat fog gyakorolni! Bekövetkezett ez a földön? Nem. A „pogányok idejének” végére, az i. e. 607-es és az 1914-es dátumra a fejezet végén még visszatérünk.
Az Őrtorony, 1974. május 1 (147. oldal)
A tények ma világosan bizonyítják, hogy Jehova tanúi igazat mondtak. Őket valóban Isten szent szelleme irányította mindvégig.
Szent szellem – az eljövendő új rend mögötti erő, 1979 (148-149. oldal)
A szent szellem, amelynek kitöltését Jehova megjövendölte az utolsó napokra vonatkozóan, nem szűnt meg tevékenykedni, hiszen a maradék még mindig végez alámerítéseket annak a szellemnek a nevében (Máté 28:19, 20; Jóel 2:28, 29; Cselekedetek 2:14-21) Az Isten szelleme kitöltésének bejelentett célja, amiért mindenféle testre kiárad, az, hogy a befogadói prófétálhassanak. A tények igazolják, hogy Krisztus felkent tanítványainak maradéka folytatta ezt a prófétálást tanúskodás végett minden nemzetnek Isten királysága érdekében. Logikus tehát, hogy ők azok, akikre Isten szelleme valóban kitöltetett. Ez a szellem támogatja világméretű prédikálásukat.
A kiadvány itt nem az 1. századi keresztényekről, hanem Jehova Tanúi „felkent osztályáról” szól. Eszerint, aki Isten szelleme által felkent, az egyúttal próféta is, mert ez a kenet célja, tehát a felkentekből álló Vezető Testület is próféta. Mindez alapján érvényes rá mindaz, amit a Biblia a prófétákról (igazakról és hamisakról) kimond.
Jehova Isten vezetése
Az Őrtorony, 1915. május 1 Idézi: Jehova Tanúi… (211. oldal)
Földi életének vége felé Charles Taze Russell ezt írta: „Isten népe nagyon gyakran elfelejti, hogy maga az Úr áll munkája élén (…) értsük meg, hogy Isten tervezett el és hajt végre egy óriási munkát; (…) Isten népe abban az óriási kiváltságban részesült, hogy együttműködhet Alkotójával, az Alkotó tervei, szándékai és elrendezései megvalósításában az Alkotó eljárásmódja szerint. (…) elégedettnek kell lennünk, bárminek az elvégzését kapjuk, mivel Isten az, aki vezet minket. Ez az a program, amelyet a Watch Tower Bible and Tract Society követni szándékozik.
J. F. Rutherford: Preservation, 1932 (p. 104) *
...Isten mindenesetre kegyelmesen gondoskodott arról, hogy legyen kommunikációs eszköze a maradék között. Az Őrtorony-t éveken át használta ilyen kommunikációs eszközként, és hasábjait folyamatosan arra használja, hogy továbbítsa az igazságot a maradéknak. Ez nem ember igazsága, hanem Isten igazsága; ennélfogva Isten csatornája vagy hangszere, és nem emberé. (...) Az Őrtoronynak keserűen ellenállnak, kritizálják az ilyenek, mert az igazságot publikálja. (...) Ne zavarják meg az ilyen dolgok a hűségeseket. A kemény kritika azok részéről, akik ellenállnak az igazságnak, annak a bizonyítéka, hogy az ellenállás mögött az ellenség áll, és a hűségesek Isten akaratát cselekszik.
Mivel a Társulat úgy véli, hogy folyamatosan Isten igazságát továbbítja, az „ellenállást” az ördögnek tulajdonítja. Pedig lehet, hogy csak Jézus szavaiba ütközik újra meg újra: „Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyeztetett!” (Csel 1:7)
The Watchtower, January 1, 1942 (p. 5)
Akik meg vannak győződve arról, hogy az Őrtorony ember véleményét vagy kijelentését publikálja, azok annyi időt se vesztegessenek rá, hogy belenézzenek, mert ember véleménye semmit sem bizonyít, kivéve, ha a véleménye teljesen Isten Szaván nyugszik. Akik hiszik, hogy Isten az Őrtornyot olyan eszköznek használja, amelyen keresztül kommunikál a népével, vagy amelyen keresztül a próféciáira hívja fel a figyelmét, azoknak hálás szívvel kell tanulmányozniuk az Őrtornyot, és Jehova Istennek és Jézus Krisztusnak kell adniuk minden dicsőséget és hitelt, és nem szabad dicsőséget vagy hitelt adniuk embernek.
Tehát ha az Őrtornyot olvasom, akkor nem emberek tanítását olvasom, és nem embereknek adok hitelt, hanem Istennek.
Ezek után meg tudom érteni azokat, akik a Társulatban csalódva Istenben sem tudnak többé bízni...
The Watchtower, July 1, 1943 (p. 203) *
Jehova Isten hűséges szolgáinak a maradékára bízta Jézus Krisztus „minden javát” vagy a Királyság összes földi érdekeltségét. Ez nem azt jelenti, hogy a hűséges maradék vagy Jehova felkent tanúi társulata az írásmagyarázat földi törvényszéke, amelynek az a küldetése, hogy az Írásokat és annak próféciáit értelmezze. Nem. Krisztus Jézus, a Király nem bízta rájuk ezt a feladatot. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG MÉG MINDIG KINYILATKOZTAT, hála Istennek. Jézus Krisztus pedig, a Bíróságnak a magyarázásban hivatalos szóvivője önmaga számára tartja fenn ezt a hivatalt mint Jehova „hű és értelmes rabszolga” osztályának a Feje. Ő pusztán arra használja a „rabszolga” osztályt, hogy kiadja a magyarázatot, miután a Legfelsőbb Bíróság Krisztus Jézus által kinyilatkoztatja. Hogyan közli az Úr Isten a magyarázatot? Úgy, hogy láthatóan megtörténtté teszi a tényeket, amelyek beteljesülnek egy próféciában, egy sötét [bibliai] kijelentésben vagy félreértett írásban. Ezután a „megfelelő időben” felhívja az ő „hű és értelmes rabszolgájának” a figyelmét a próféciák és az írás beteljesedésre vagy világossá válására. Ezzel felelőssé teszi őket, hogy ismertté tegyék ezeknek az írásoknak az értelmét a hit háza népének minden tagja és minden jóakaratú ember számára. Ebből áll átadni „eledelt kellő időben.”
Biztos Neked is feltűnt a cikkben szereplő LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG kifejezés. Ez a cikkben arra utal, hogy a Biblia helyes értelmének eldöntésében maga Isten a „Legfelsőbb Bíróság”, nem emberek. A „rabszolgaosztály” azt állítja, hogy az Írások ihletett, isteni értelmezését nyújtja tálcán, nem a sajátját. Hogyan teszi ezt? Úgy, hogy Krisztus, mint „hivatalos szóvivő”, felhívja a „rabszolga” figyelmét a próféciák beteljesedésére. Tehát ha Brooklynban úgy látják, hogy „itt az idő”, akkor arra nem más, mint Krisztus hívta fel a figyelmüket. Ők csak azért felelősek, hogy ismertté tegyék az információt.
Ha ez így van, akkor vagy Krisztus, és végső soron Jehova a felelős a hamis próféciákért, vagy a Társulat nem adja tovább hűségesen és értelmesen az „eledelt”. Persze van egy harmadik lehetőség is: Isten nem mondott semmit, csak a Társulat tulajdonította biblikusnak és Istentől származónak a saját emberi jóslatait, amelyek aztán nem is jöttek be."
79 Sok keresztény felekezet várja a millenniumi próféciák beteljesedését, nem csak az adventisták és a Tanúk.
80 Az egyik szakadár adventista csoport tagja volt Nelson H. Barbour is, aki Russellt meggyőzte arról, hogy Krisztus 1874-ben nem láthatóan (ahogy várták), hanem láthatatlanul tért vissza.
81 A Társulat a Jel 3:14-22-re hivatkozik, és egy kisázsiai gyülekezetnek írt levelet az utolsónak tekintett, jelenleg is tartó "laodiceai" egyháztörténeti korszak leírásaként értelmez.
82 Szövegmagyarázat Jakab leveléhez, 1983 (75-76. oldal)
Részlet Szalai András Jehova és a szervezet című könyvéből
