Kedves Olvasó!
Mivel a blog céljai között található sorstársaink korábbi írásainak a megjelenítése is, úgy gondoltam ez a személy mindenképpen megérdemli, hogy írásai ne merüljenek feledésbe. Vagyis hogy írásait közöljük ezen a blogon. Az első bejegyzését 2009-ben tette közzé és azóta jelen van rendszeres posztjaival, ami nem kis teljesítmény. Én nagyon szívesen olvasok, „kotorászok“ nála..., hiszen egyszerűen érthetően fogalmaz. Igaz, legtöbbször nem hosszasan, inkább velősen. S ilyen „kotorászásom“ során bukkantam erre a cikkre is, melyet most az Ő engedélyével teszek közzé.... Kiről is van szó...? „Zsotza“ ez a személy, kinek a blogjára történő utalást megtaláljátok a blogajánlónkban is. Így ha kedvet kaptok majd a nála való "kotorászásra“, csak ajánlani tudom. De most nézzük azon írását, melyet 2010 március 5-én tett közzé.
2010 március 5., péntek
A Biblia,és a szólás-szabadság
Olvastam egy nagyon klassz, úti-blogot Fehéroroszországról.
(Más neveken: Belarusz, Belorusszia)
http://viaminsk.blog.hu/2008/
12/17/2_nap_ii_resz_lenin
Akit csak egy kicsit érdekel a téma, -szeretettel ajánlom: olvasson bele...
Először nem tudtam abbahagyni!
Milyen lehet ez a viszonylag közeli, - de annál ismeretlenebb ország?
Nekünk, magyaroknak minden bizonnyal időutazás.
Vissza az 1970-es,1980-as évekbe.....vissza a szocializmusba,
a szovjet korszakba.
Szóval, tetszik az útibeszámoló,
képzeletben szinte én is résztvevője voltam a túrának....
Érdekes, furcsa világ tárul az olvasó elé: Lenin szobrok, sarló-kalapács - vörös csillag, állami irányítás mindenhol, - csaknem teljes foglalkoztatás (alul-foglalkoztatás?) a "mérleg egyik serpenyője", tisztaság az utcákon, nincsenek hajléktalanok, nem jellemzőek a koldusok, nincs éles és fájdalmas különbség a szegények és a gazdagok között.
Ha 'anno megtanultam volna oroszul, lenne elég pénzem és időm - én biztos nem hagynám ki Belaruszt! Biztos jó lenne egy hétig nagyokat sétálni, megnézni néhány nevezetességet,(...és - természetesen - fényképezni - azt is csak óvatosan!), megkóstolni néhány jellegzetes helyi ételt-italt.
De hogy ott élni...?
Tartok attól, hogy született (ottani) polgárként is idegen maradnék ott.
Azoknak az embereknek, akiknek a világnézet és a szabadság másodlagosan fontos/vagy nem fontos,
és nincsenek extra (fogyasztói) igényei, azok számára az szinte maga a Paradicsom - mondjuk Moldovához,Ukrajnához viszonyítva.
(Érdemes még elolvasni a Belarusz rövid történelmét:
( posztinfo.hu/ )
Talán látva, hogy a környező országokban végbemenő gazdasági-politikai folyamatokat gondolhatja a legtöbb ember Belaruszban:
Inkább Lukasenko, létbiztonság, puha diktatúra, mint a bizonytalanság,
munkanélküliség és a hajléktalanság réme - egy másik elnökkel az ország élén.
Figyelve a híradásokat, nem olvastam
menekült - áradatról Belarusszal kapcsolatban.
Tudom, minden összehasonlítás sántít, de nem tudok nem gondolni 1989-re, és a keletnémet menekültekre, akik a "lábukkal szavaztak" a szabadságra.
Pedig az egykori NDK nem a legszegényebb ország volt a "béketáborban"...
Mégis: voltak emberek, akiknek jobban kellett a szabadság, mint a létbiztonság.
Hívő keresztényként látom a párhuzamot - lelki - szellemi síkon: "Maradni Egyiptomban" - Isten nélkül -
a megszokott, utált, de stabil társadalmi - gazdasági - vallási környezetben (II.Mózes 14:12,13),- vagy vállalni a szabadulás kockázatát, nehézségeit - de Istennel az Úton?
Erre mindenkinek magának kell megtalálnia a választ.
Amikor diktátorok életéről olvasok, tűnődök arra gondolok: hogy csúszhatott el az életpályájuk, hol lehetett az a pont, amikor "normális, egészséges" emberekből diktátorokká váltak?
Talán a teljes hatalom megszerzésének ideje lehetett az és a mindennemű kritikus vélemények elfojtása...?
Nekem úgy tűnik, hogy igen.
Lukasenko tudomásom szerint ateista világnézetű, addig a hozzá hasonló megkérdőjelezhetetlen tekintélyű
keresztény hátterű vallás-vezérek, szektáknak nevezett destruktív csoportok vezetői "megvadulása" abszolút döbbenetes.
Gondoljunk bele: A Bibliával érvelnek, (hivatalosan) Jézust követik, és mégis a szellemiségük és a türelmetlenségük sokat elárul róluk!
Ennyire nem Szentírás a Biblia-számukra?
Hogy lenne normális, hogy szolgálni akarom az Istent és mégis megkérdőjelezhetetlen a véleményem?
Ugye ez abszolút tudathasadásos állapot lenne!
Ahogy az Úr Jézus Krisztus mondja:
">> Hanem aki a legnagyobb köztetek, az legyen a szolgátok <<" (Máté evangéliuma 23.fejezet,11.vers- "Új Világ fordítás"-Jehova Tanúi által használt Biblia.)
Szóval, ami egy Istent elutasító Lukasenko és a többi vezér számára "természetes" (A diktatórikus vezetési stílus), az egy hívő, keresztény számára - a Biblia szerint - nem járható út....pontosabban...tévút, "holt-vágány".
A szólás, - vélemény - és lelkiismereti szabadság akadály a diktatúra felemelkedése előtt.
Lukasenko és "kollégái" tudják ezt és éppen ezért betiltanak - megszüntetnek minden olyan írott és elektronikus hírforrást, ami bármennyire is eltér a Központ (Vezér) álláspontjától.
Ez viszonylag könnyen megvalósítható TV, rádió és sajtótermékek esetében.
Az internet azonban már kemény kihívás! Az már igazán nemzetközi "terep". Lukasenko ezért is szorosabbra akarja húzni a "gyeplőt":http://index.hu/kulfold/2010/02/02/lukasenko_megfigyeli_az_internetet/
Lehet-e normális ehhez hasonló fellépés keresztény közösségben?
Szólás-szabadság és a lelkiismeret szabadsága - idegen fogalmak a Bibliában?
Évszázadokkal ezelőtt ezek nem voltak ismert fogalmak.
Mégis hiszem, hogy a Bibliából felismerhető, hogy a (vallási) diktatúra legitim-e?
Jonathán, Izrael első királyának a fia bírálni merészelte apja (elhamarkodott) intézkedését:"
Sámuel első könyve 14.fejezet -29.vers: "És monda Jonathán: Atyám bajba vitte az országot;
lássátok mennyire felvidulának szemeim, hogy ízlelék egy keveset ebből a mézből." (Károli fordítás) - 39. vers:
" Mert él az Úr, a ki Izráelt oltalmazza, hogy ha fiamban, Jonathánban volna is, meg kell halnia; és az egész nép közül senki sem felele néki." Saul félelmetes példája a korai vallásos diktátoroknak. Semmi sem számít, csak az ő parancsai, és azoknak a végrehajtása. Még a fia élete sem drága a hatalomhoz képest. De Isten - a nép által-szabadulást szerzett Jonathánnak,- 45. vers:"
A nép azonban monda Saulnak: Jonathán haljon-é meg, a ki ezt a nagy szabadulást szerezte Izráelben? Távol legyen! Él az Úr, hogy egyetlen hajszála sem esik le fejéről a földre, mert Istennek segedelmével cselekedte ezt ma. Megváltá azért a nép Jonathánt, és nem hala meg."
Sámuel második könyvében (12.fejezet) a házasságtörés és gyilkosság bűnébe esett Dávid királyt feddi meg Nátán próféta által Jahveh. Dávid mégsem akarta elhallgattatni a prófétát, mint a politikai-vallási diktátorok, nem jött kifogásokkal, hogy pl.: "Ő Jehova látható szervezetének a képviselője-ezért aki őt kritizálni merészeli, az "Jehova ellen lázad". Elfogadta a kritikát és az ÚR Isten megbocsátott neki.
Érdemes emlékezni a Korinthusi gyülekezetre is....mennyi baja volt Pál apostolnak velük!
Mégsem lépett fel "teokratikus terminátorként"!
Nagy alázatról tanúskodnak ezek a Bibliában megörökített levél-részletek: Korinthusbeliekhez írt második levél 7.fejezet 2.vers: "Fogadjatok be minket; senkit meg nem bántottunk, senkit meg nem rontottunk,
senkit meg nem csaltunk." Korinthusbeliekhez írt második levél 11.fejezet,16.vers:
"Ismét mondom: ne tartson engem senki esztelennek; de ha mégis, fogadjatok be mint esztelent is, hogy egy kicsit én is dicsekedhessem."
Ha Pál apostol "élet, és halál ura" lett volna, akkor ezeket feleslegesen írta volna.
Egyik legszebb példája a keresztény toleranciának a Filippibeliekhez írt levél 3.fejezet 15.verse:"
Valakik annakokáért tökéletesek vagyunk, ilyen értelemben legyünk: és ha valamiben másképpen értetek, az Isten azt is ki fogja jelenteni néktek: "
Semmi fenyegetőzés,hogy "tőlünk ismertétek meg az IGAZSÁGOT, ezért hitbeli kérdésekben csak nekünk lehet álláspontunk", vagy ehhez hasonló pszichológiai lelki terror. Ez a destruktív, diktatórikus vallási (f)egyházak stílusa! Sajnos, mennyire eltér a Biblia szellemétől az Őrtorony Társulat:
"Ha az alattomos kételyek bármikor is kezdenek belopózni a keresztény elméjébe, jól tenné ha előbb mérlegelné a helyzetet és feltenné magának az alábbi kérdéseket:
Hol tanultam meg hogy Isten neve Jehova? ... Melyik vallásszervezet helyesbítette régi pogány elképzeléseimet?....aki annyira kételkedik, hogy hitehagyottá lesz, bírónak teszi meg magát.
Azt gondolja, hogy ő többet tud, mint társai, még annál is többet, mint a "hű és értelmes szolga" - akitől a legtöbbet, ha nem az egészet tanulta abból, amit Jehova Istentől, és az ő szándékairól tud."
(Őrtorony,1981 február 1)
( "Hű - és bölcs Rabszolga" = a Jehova Tanúi egyház "tanítóhivatala"- Zsotza)
Nagyon jól summázza ezt a tarthatatlan helyzetet Szalai András, az Apológia Alapítvány munkatársa ( http://www.apologia.hu/ ) a "Jehova és a szervezet" című könyvében, 57. oldal:
"A Társulat mindenki mástól elvárja,hogy otthagyja azt az egyházat,amelyben először hallott a Bibliáról. Ugyanakkor úgy véli, hogy jogot formálhatna azoknak lelkére, akik először éppen a Társulat kiadványaiból hallottak "bibliai tanítást". Ha már tag lennék,akkor pedig úgy igyekezne kontrollálni a gondolkodásomat, hogy eszembe juttatná, milyen hálásnak kellene lennem mindazért, amit tőle kaptam. De miért lett volna szükségem a Társulatra ahhoz, hogy megtudjam: Isten neve Jehova? Értette a Társulat valaha is a háromságtant, és korrekt módon ismertette a Tanúkkal? Valóban "pogányok" azok a szokások amelyeket a Társulat egy ideje annak nevez? Hogyan adhatna életcélt a Társulat Isten teremtményeinek? Valóban őszinte az a szeretet, amelynek feltétele van? Végül, az alázat jele a Társulat részéről azzal védeni tekintélyét, hogy bűnös, aki azt hiszi: még nála is többet tud?"
Az csak természetes, hogy - akárcsak Lukasenko Fehéroroszországában, és a többi diktátor által birtokolt területen, a vallási diktatúrákban nincs helye a Vezetőtől eltérő véleménynek, sem a Központtól független médiának!
A nagyon kevés magyar nyelvű Jehova Tanúi által létrehozott személyes honlapok, blogok között is csak szigorúan Őrtorony- hű oldalakat találtam
(ami a vallási témákat illeti), amik a Központ utasításainak megfelelően csak állást foglalni, - bármiről is legyen szó. Pedig az internet által biztosított anonimitás adhatna több bátorságot Jehova Tanúinak, és a hozzájuk hasonló szigorúan vezetett vallási közösségeknek....és mégis..."mi lesz,ha kiderül?!?" .....elvégre a "Nagy Testvér mindent lát!"- és a Brooklyni Központból valóban "messzire ellátnak"! A félelem nagyobb "úr", mint Jézus Krisztus - a megtévesztett emberek számára!
Vigasztaló és bátorító tudni, hinni: a diktátorok - a jövő szempontjából - csak a jelen emberei!
Az Úr Jézus királyságában nincs helyük: "Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendő a béke emberéé." (Zsoltárok 37:37,Károli ford.)
"Az Isten királyi uralma nem evés és ivás, hanem igazságosság, békesség és öröm a Szent Szellemben" (Pál apostol levele a Rómabelieknek,14. fejezet,17. vers-Vida Sándor fordítás)
Az Úr Jézus Krisztus adjon szabadulást minél több szabadságra vágyó embernek!
[ Zsotza ]
