A János 8:44 szerint Sátán az. Ha igen, ha nem, egy biztos: a kártékony hazugság, a szabad akarat megnyilvánulásának a legaljasabb módja. A legenyhébb formája lehet az igazság elhallgatása. Kegyes hazugságnak nevezik, amikor a másik ember életét védi, vagy nem akar fájdalmat okozni. Persze pozitív események megtörténte előtt is hazudunk, ha pl. nem mondjuk el, mi lesz az ajándéka egy szerettünknek.

„Aki hazudik, az lop is.” Gyermekkoromban nem értettem, hogy miért mondja ezt a közmondás, mivel értelmezésem szerint, a lopás nem tűnt a hazugság logikus, időbeni következményének. A hazugsággal egy időben történik a lopás. A hazug ember ellopja a jóhiszemű embertől a tisztánlátás lehetőségét. Ennek következtében a becsapott fél az igaznak vélt hazugság szerint fog cselekedni mindaddig, amíg rá nem jön az igazságra. Kedves olvasó látott már olyan embert, aki éppen rádöbbent az igazságra? A leggyakoribb reakció a sokk után, a düh, a bosszúvágy, a megtorlás és az elégtétel keresése lehet. Kevesen tudnak továbblépni egy bölcs mosollyal. Egy hazugsággal félrevezetett ember erkölcsileg felette áll a hazugnak. A hazugság megtörténte után az emberi pszichét és a testet is megbetegítő ellentétes rezgés lép fel, így a hazugnak a vesztesége egyre súlyosabb. A félelem, hogy kiderülhet, aztán a bizalomvesztés, az elítélés… stb.

Meglátásom szerint az emberiség történelmében a hazugságok az emberek cselekvését összezavarta, mivel hamis, negatív rezgést generál. A hazugságok következménye minden rossz, ami tapasztalható. Napjainkban ez már olyan méreteket öltött az élet minden területén, hogy a bábeli zűrzavar semmi e tényhez képest. A bizalmatlanság mindent áthat. Hihetünk egyáltalán valakinek? Hogy lehet egy ilyen hamis világban élni? Hová vezet ez?

Végül is ki valójában a hazugság Atyja? Sátán, aki az ’emberekbe bújva’ indítja hazugságra, akit lehet? Vagy…? A hazugság tényleg az új igazság?

Egonymus