Figyelmeztetés!
- A cikk felnőtt témát tartalmaz.
- A cikknek nem célja a különféle szexuális gyakorlatok és másságok erkölcsi minősítése, akár helyeslése, akár elítélése. Csupán egy történelmi áttekintést ad a Jehova Tanúi vallási doktrínáiról és azok változásairól, illetve a hívek életére gyakorolt hatásairól.
„Nem foglalkozom senki szexuális életével, addig amíg azt nem az utcán gyakorolják....”
Oscar Wilde-tól vett idézet kétségtelenül nem alkalmazható a Jehova Tanúi szervezetére, hiszen a szexuális élet sok részletére ’írásszerinti’ tanáccsal szolgálnak. Hogy ne menjünk messzire az időben, Lloyd egy, az elmúlt években történt esetet hoz fel, amikor egy ilyen témájú videó kikerült a Youtube-ra, ahol rekord gyorsasággal terjedt el. A videóban a 2008-ban kiadott Tartsátok meg magatokat Isten szeretetében című könyv jelbeszédes tolmácsolása látható, abból a célból, hogy a szexuális "tisztaságra" vonatkozó szabályok a siketnéma olvasóközönség felé is egyértelműek legyenek (az alábbi képeken az egyik jeltolmács mozdulatai láthatóak).
A könyv, maszturbációról szóló fejezetéhez (218-219 oldalakon található), a szexualitással kapcsolatos kifejezéseket, szavakat érzékletesen ábrázoló két testvér, számtalan Youtube felhasználót megihletett, így annak legeklatánsabb részletei különféle zenei aláfestésekkel több változatban terjedtek el. Erre egy példa:
https://www.youtube.com/watch?v=LOe5n4lXiUM
A nagy nyilvánosságot kapott videó csak egy emlékeztetőjét mutatja annak a régóta fennálló Őrtorony doktrínának, melyben a maszturbációt bűnös tevékenységnek próbálják lefesteni, amivel nem kevés bűntudatot generálnak a fiatalokban. Azzal indokolják Jehova nemtetszését ezzel a szokással kapcsolatban, hogy ez bűntudatot okoz azoknak, akik engednek ennek a testi vágynak. De a bűntudat szorosan összefügg azzal, hogy a maszturbálást a szervezeti kiadványokban "tisztátalan szokásnak" mutatják (jóllehet ennek igazán bibliai alapja nincsen - lásd "Tanúknak" részt alább) -, így ez egy újabb körérvelésbe torkollik:
„Mint már említettük, sok olyan személyt, aki rendszeresen maszturbál, bűntudat gyötör. Az ’Isten szerinti megszomorodás’ arra indíthat, hogy felhagyj a maszturbálással” (Fiatalok kérdései 1. kötet 25.fejezet)
Ugyanez a kiadvány (Fiatalok kérdései 1. kötet) az alábbi érveket hozza fel a maszturbáció ellen:
- Az önkielégítés teljesen énközpontú magatartást sugall. Maszturbáláskor a személy a saját testével van elfoglalva.
- A maszturbálás azt idézheti elő az emberben, hogy a másik nemet a szexuális kielégülés puszta eszközének tekinti.
- A maszturbáció önzésre vall, az önzés pedig megnehezíti, hogy egy házasságban kielégítő legyen a nemi kapcsolat
A maszturbálás és a házasság előtti szex tiltása közötti - tegyük hozzá a Szervezet által tudatosan generált -, bűntudat ördögi köreiben sok Tanú vallásban nevelkedett fiatal vergődik/vergődött, illetve teremtek ezek a doktrínák "rossz gyümölcsöket" elhamarkodott, a szexuális igény kielégítésének kényszere alatt kötött házasságok formájában.
Tanúknak
Maszturbáció
Az Őrtorony kiadványok helytelenítik a maszturbációt, mint olyat ami „szellemileg egészségtelen szokás”. A Tartsátok meg magatokat Isten szeretetében című könyv a 218-219 oldalain felsorol tíz írásszöveget ennek az állításnak alátámasztására. Ezek közül egyik sem utal közvetlenül a maszturbációra. Sőt, egy 2011-es Őrtorony cikk el is ismerte ezt: „A Biblia nem említi meg konkrétan a maszturbálást, azt, amikor valaki szándékosan felgerjeszti a szexuális vágyait és kielégül” (2011. Őrtorony 11/1. 7.oldal)
Ha a Biblia konkrétan nem említi meg a maszturbálást, akkor milyen alapon lehet a bűnök közé sorolni? Vedd figyelembe, hogy mit mondott egy 1950-ből származó Őrtorony cikk a dohányzásról: „Igaz, hogy a Biblia nem konkrétan nevezi meg a dohányzást, mint egy gonosz dolgot, amitől tartózkodni kéne. Ha a keresztényeknek kerülniük kéne, akkor a Bibliának nem kéne ezt megemlítenie? Ez azzal magyarázható, hogy abban az időben, amikor a Biblia íródott, a dohányzás szokása még ismeretlen volt „ (1950. Őrtorony 2/15. 59. oldal)
Ugyanez az érvelés biztosan nem alkalmazható a maszturbálásra. Az embereknek már elég régóta vannak nemi szervei és azt is tudják hogyan használják azokat örömszerzésre önmaguk számára. Ahogyan egy Ébredjetek cikk elismerte ezt: „Maszturbálás elég elterjedt volt a görögül beszélő világban a bibliai időkben, melynek meghatározására több görög szó is használatban volt. Érdekes módon ezek egyikét sem említik meg a Bibliában” (1987. Ébredjetek! 9/8. 19. oldal)
Ne felejtsük el azt, hogy a Biblia nem arról híres, hogy nagyon szégyenlős lenne amikor olyan szexuális szokásokat kell megnevezni vagy megszégyeníteni, melyeket visszataszítónak találnak, például incesztus vagy bestialitás. Személyes higiéniával kapcsolatos intim dolgok is mindenféle probléma nélkül megemlítésre kerülnek. A Héber Íratok nem vonakodik attól, hogy a havi ciklusuk ideje alatti izraelita nőket karanténra (3Mózes 15:19-30), vagy az álmukban elélvezett férfiakat „ a táboron kívüli” tisztálkodásra utasítsa (3Mózes 23:10). Hát akkor mitől vált a Biblia egyszerre olyan hallgataggá a maszturbálást illetően, ha az annyira helytelenített szokás lenne?
Úgy tűnik Pál Kolossé 3:5 versének szavai („öldököljétek meg azért a ti földi tagjaitokat...”) az egyedüli alapja az Őrtorony maszturbációval kapcsolatos régóta fennálló tilalmának. Az Új Élő Fordítás a következőképpen adja vissza ezt a verset: „ tehát öljétek meg a bűnös, földi dolgokat, melyek bennetek lappanganak. Ne legyen semmi dolgotok szexuális bűnökhöz, tisztátalansághoz, testi gerjedelemhez és szégyenteljes vágyakhoz. Ne vágyakozzatok mohón az élet örömeihez, mert ez bálványimádás”. A maszturbálás tiltása helyett, ezek a versek arra ösztönzik a keresztényeket, hogy tartózkodjanak attól, hogy bűnös kísértésekbe essenek, Jézus szavaival (Máté 6:11) összhangban, amikor azért imádkozott, hogy „ne vígy minket kísértésbe és szabadíts meg a gonosztól”. Egy általános tanácsnál többet beleolvasni ebbe az írásba, kétségtelenül „túl megy a leírt dolgokon” (1Kor 4:6). [A maszturbálástól való tartózkodással pont a kísértésnek teszik ki magukat a fiatalok, így - ha azt vesszük - az ellentétes Jézus tanácsával. - szerk.]
Az egyszerű igazság az, hogy a maszturbáció mindig is egy teljesen normális gyakorlatnak számított, egy olyannak, amit gyakorlatilag mindenki végez élete bizonyos szakaszaiban. Krisanna Jeffery A nagyszerű szex az élethez szükséges felszerelés (The Great Sex for Life Toolkit) című könyvében számtalan előnyt sorol fel az önkielégítés mellett, beleértve a férfiak egészségesebb prosztatamirigyeitől kezdve a nők jobb orgazmusán át a ’pozitív neurotranszmitterek létrehozásáig, melyek az immunrendszer és jó közérzet erősítését szolgálják'. Ahogyan az írónő megjegyzi: „senki nem esett még teherbe és nem kapott nemi fertőzést a maszturbálástól”.
Esetleg azt gondolnád, hogy a hívek szexuális életének túlságosan sok részletébe történik beavatkozás a Szervezet részéről, és a szexuális erkölccsel kapcsolatos nézőpontok (pl a maszturbálás helytelenítése) hangsúlyozásával olyan területre tévednek az írók, melyhez amúgy semmi közük nincsen? Nos, akkor talán meglepődve értesülsz arról, hogy a közelmúlt kiadványaiban megjelent szexuális tanácsok igen nagymértékben enyhültek az elmúlt évtizedekben, különösen a 70-es évekbeli szigorú szabályozásokhoz képest. Ez a rövid történeti áttekintés talán érthetőbbé teszi a Tanúk között fellelhető szexuális túlfűtöttség és paranoia hátterét, és azt a jelenséget, hogy a "szigorú szexuális erkölcs" a valóságban hogyan fordult perverziók melegágyává a gyülekezetekben.
A szexuális forradalom a 60-as években érte el csúcspontját, ami miatt a Vezető Testület úgy érezte, hogy le kell fektetnie bizonyos szabályokat. A hálószobák titkaiban történő turkálás egy bizonyos 1969-es Őrtorony cikkel kezdődött el, mely csak bevezetőül szolgált az elkövetkező évtized számtalan szabályhalmazához ebben a témában:
„Néhányan úgy érvelnek, hogy bármi megengedett férj és feleség között. Mégis azt kell mondani, hogy ezt a nézetet a Biblia nem támogatja. A Rómaiakhoz írott levél 1:24-32 beszél arról, amikor mind a férfiak és nők részt vettek erkölcstelen szexuális szokásokban, beleértve leszbikus és szodomita cselekvéseket, ugyanitt a Biblia említést tesz „a nők természetes használatáról” is.”
Ez az Őrtorony cikk helytelenítette az orális és anális szexet még házastársak között is. Mivel ez írott formában megjelent egy társulati kiadványban (akik Jehova Tanúi voltunk, tudjuk mit jelent ez), a szexuális élet és gyakorlatok minden részletére kiterjedő kérdések kezdtek özönleni a Vezető Testület felé, olyan Tanúktól, akik ’meg akarták őrizni jó lelkiismeretüket’. Ugyanakkor beindult a gyülekezeti „sasszem-brigád” is, vagyis olyan testvérek és testvérnők akcióba lendültek, akik valahogy úgy érezték, hogy őrködniük kell a többiek erkölcsi tisztasága felett. Ray Franz könyvéből (A lelkiismeret válsága) ismerhető meg az a mód, ahogyan az egész dolog lezajlott a VT szempontjából nézve. 1972-ben egy levél érkezett a Szervezethez egy házaspár ügyében. Történt ugyanis, hogy egy valaki a házaspár hálószobájában (ki tudja, mit keresett ott) kutakodva egy olyan nyomtatott anyagot talált, amiben „szokatlan szexuális gyakorlatokat” mutattak be. A vének elé került az ügy, akik a már korábban idézett 1969-es Őrtoronyra hivatkoztak, de nem tudták eldönteni, hogy mit tegyenek, így a társulathoz fordultak útmutatásért. Franz beszámolója szerint a VT néhány óra alatt meghozta a döntést a házaspár kiközösítéséről.
Ez az eset egy újabb cikk megjelenéséhez vezetett ebben a témában. Az 1972-es Őrtorony cikkben lefektetésre került az új szabály: az orális és anális szex minden formája tiltott a házasságon belül. Az ilyen ’undorító természetellenes gyakorlatokat’ ’Jehova házassági elrendelése elleni tiszteletlenségnek’ tekintették, és gyakorlatilag a bálványimádással tették egyenértékűvé. A cikkben azt is kijelentették, hogy ha egy feleség felé ilyen jellegű kérés irányul világi férjétől, akkor azt el kell utasítania. Ugyanez a cikk azt is meghatározta, hogy paráznaság csak férfi és nő között történhet, ennek okáért a homoszexuális kapcsolat nem tekinthető házasságtörésnek (ez a furcsa szabály Lloyd édesanyját személyesen is érintette, amint azt egy korábbi fejezetben már említettem):
„Bár mind a homoszexualitás, mind a bestialitás undorító perverziónak tekinthető, de egyik eset sem szolgáltat okot válásra. Csak olyan aktus tekinthető annak, amiben olyan ellentétes neműek vesznek részt, akik nem házasok és „egy testté” válnak.”
Azon kívül, hogy a homoszexualitást egy kalap alá vették az állatokkal történő közösüléssel, még egy másik módja is lehetett annak, hogy valaki ugyan használta a nemi szerveit, mégsem törte meg a házassági kötelékét. Franz beszámol róla, hogy egy dél-amerikai férfi bevallotta, hogy análisan szexelt házasságon kívül egy másik nővel. Az volt a kérdés, hogy ennek a férfinak a felesége írás szerint (újraházasodásra jogosító módon) elválhat-e tőle, jóllehet a férje nemi szerve nem került be egy másik nő nemi szervébe. Szinte hihetetlennek tűnik, de a VT névtelenül szavazott ebben az esetben, és az eredmény NEM volt. A nő így azt a tanácsot kapta, hogy ragaszkodnia kell férjéhez, és ha mégis el válna, és újraházasodna, akkor őt közösítenék ki paráznaság miatt.
1974-ben egy további cikk látott napvilágot ebben a témában, mely szerint „a házastársak közötti léha szexuális gyakorlatok” válási alapot képeznek. Azelőtt csak a paráznaság miatt lehetett elválni, mely fogalmát ezúttal kiterjesztették a házasságon belül történő perverz szokásokra, mint például az orális szexre:
„A porneia szó helyesen értelmezhető a házasságon belüli perverz szokásokra, mint amikor egy férj a feleségét természetellenes szexuális gyakorlatra kényszeríti, amivel a prostituáltak szintjére süllyeszti le őt. Ez a paráznaságban (porneiá) bűnössé teszi őt, mivel a görög porneia szó kapcsolatban van a „prostitució” és „züllödtség” szavakkal is.
Mostantól fogva azok az esetek, melyek a házasságon belüli buja viselkedéssel kapcsolatban merülnek fel, írásszerinti válásra adnak okot. Egy feleségnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy férje olyan gyakorlatokra kényszerítse, melyek csak nyilvánosházakban fordulnak elő. Ennek ellenére, mivel a férj nagyobb fizikai erővel bír, képes lehet erőszakkal rávenni feleségét a perverz szexre. Azért, hogy a keresztény feleség számára elkerülhető legyen, egy másik olyan alkalom, amikor prostituálódnia kell, úgy dönthet, hogy elválik a férjétől.”
Az ilyen bizarr tanácsok válásokhoz, kiközösítésekhez és családok felbomlásához vezettek. Ráadásul rengetegen bűnbevallásokkal álltak elő, megalázó részleteket feltárva szexuális életükkel kapcsolatban. Egy férfi, aki impotens volt, azzal a kérdéssel állt elő, hogy ezentúl az orális szexszel is fel kell-e hagynia. Ő azt az utasítást kapta, hogy ebben az esetben szexmentes házasságban kell élnie, és mivel ő a családfő, a feleségének engedelmeskednie kell neki.
Végül Ray Franz volt az, aki elmélyültebb kutatást végzett a témában, ami végül a porneia fogalmának pontosítását jelentette egy 1973-ban megjelent cikkben. Az „új világosság” ebben a témában már arra vonatkozott, hogy bibliai értelemben paráznaságban/házasságtörésben vétkes az a házas személy, aki házasságon kívüli nemi aktusban vesz részt, akár azonos, akár másnembelivel, akár természetes, akár természetellenes módon történően. Jézus szava szerint az ártatlan házastársnak jogában áll elválni és újraházasodni anélkül, hogy ezzel paráznaságot követne el. Így az a szabály, miszerint a homoszexuális kapcsolat nem számít házasságtörésnek, ugyan kevesebb, mint egy évig volt érvényben, de az intim ügyekbe történő beleszólás messzeható következményekkel bírt a hívek életében. Mai Tanúknak hihetetlennek tűnik, hogy egykor ilyen mélységekben beleszóltak a tagok szexuális életébe, mint ahogy az a tény is ellentmondásosnak tűnik, hogy végül pont annak a személynek a munkássága vezetett a paráznaság mai napig is elfogadott értelmezéséhez, akit később hitehagyás vádjával eltávolítottak a tagságból.
A szervezeti kiadványok a szexualitás vonatkozásában sok kérdésben megváltoztatták nagyon is specifikus kijelentéseiket és tanításaikat. Ennek fényében lehet komolyan venni a tinédzserek maszturbálási szokásainak „írás szerinti” tanácsait, melyek enyhén szólva túlmennek az írásokon (lásd bekeretezett rész fentebb) viszont inkább alkalmasak a bűntudat keltésben, mint erkölcsi értékkel bírnának.
Úgy tűnik, a Szervezet 1983-ra vonult ki a hálószobákból, de ez is inkább a nagyszámú és kezelhetetlen bűnbevallások, vádak és ellentmondásosságok miatt történhetett. Az 1983 . március 15-i Őrtorony cikk (30-31. oldal) úgy summázza a bibliai tanács lényegét, hogy a párok olyan dolgokat tegyenek csak, ’amit tiszta lelkiismerettel meg tudnak tenni’, de azért még emlékeztetnek arra, hogy vannak dolgok ’melyek nem tetszőek Jehovának, beleértve a nyilvánvalóan perverz szexuális szokásokat’. Ez alatt persze ma már mindenki azt ért, amit akar, de a szexuális paranoia – és maga a szexualitás elnyomásának szokása – már bevezetésre került, és megtette a maga hatását.
Azért senki ne gondolja azt, hogy ma már nincsenek érvénybe ezeknek a szabályoknak a maradékai. Egy 2016-os Őrtorony cikkben mellékesen megemlítésre kerül, hogy ugyan a házastársak közötti szexuális játékokra ugyan nem vonatkozik kifejezett szabály a Biblia szerint, mindaddig, amíg ’azok kapcsolatba hozhatóak a természetes szexuális intimitással’. Ez óhatatlanul azt sugallja, hogy létezik nem természetes intimitás is, ami perverz (vagyis a már korábban kijelentett orális szex formái). Még a mai napig probléma lehet abból, ha valakiről kitudódik, hogy ilyen jellegű szexuális szokásokat gyakorol, netán hangot ad ebbéli véleményének nyilvánosan, a gyülekezeti kiváltságai elvesztését eredményezheti.
A Jehova Tanúi által értelmezett és preferált "bibliai jó erkölcs"* gyakorlati hatásait az olvasó ítéletére bízom. (Arról, hogy a gyermekek szexuális molesztálásának szokása hogy fér bele ebbe az "erkölcsösségbe", egy későbbi fejezetben lesz szó).
*Az erkölcs fogalma:
Elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén.
A sorozat következő részében kiderül, hogy egy egyedülálló huszonéves fiatalember - az SZKI-t végzett Lloyd - hogyan tudta átültetni a gyakorlatba a szexualitással kapcsolatos tanácsokat, és milyen kilátásai nyíltak a házasságra a Szervezet minden részletre kiterjedő útmutatásait követve.
Tanúknak
Homoszexualitás
Senki sem akar arról meggyőzni, hogy a homoszexualitás nem erősen helytelenített dolog mind a Héber, mind a Görög Íratok szerint. A 3 Mózes 20:13 verse szerint minden férfit ’aki olyan módon hál férfiakkal, ahogyan nőkkel hálnak’, ’kivétel nélkül meg kell ölni’, és Pál apostol felsorolásában a ’férfi, aki homoszexuális tettet hajt végre” és „ a férfi, aki homoszexualitást gyakorol” azok között van, akik nem öröklik Isten országát (1Kor 6:9,10). Még akkor is, ha Jehova Tanúja vagy, pár dolgot érdemes figyelembe venned, mielőtt egy homoszexuális személyt arra szeretnél rávenni, hogy ne legyen homoszexuális.
Először is, a Biblia a homoszexualitás egyértelmű elkárhoztató ítélete ellenére, érdemes megjegyezni, hogy Jézusról soha nem került feljegyzésre, hogy bárkit is elítélt volna, aki az azonos neműekhez vonzódik, azt sem követelte meg, hogy nyomják el magukban ezt az érzést. Sőt inkább Jézus egy szerető, toleráns férfinak van bemutatva, aki tisztelettel, kedvességgel és odaadással fordul még azokhoz is, akiket az akkori vallásvezetők bűnösöknek tartottak (Máté 9:10-13)
Szintén érdemes azt észben tartani, - annak ellenére, amit az Őrtorony irodalmak próbálnak szugerálni -, hogy a meleg emberek saját nemükhöz való vonzódását nem ők választották, a szexualitásuk nem csupán egy választott „életstílus”. Beszélj akármelyik homoszexuális vagy leszbikus személlyel, és elmondják neked, hogy ők egyszerűen nem vonzódnak az ellenkező nemhez, és ez mindig is így volt, amióta az eszüket tudták. A szexuális irányultságuk megváltoztatását követelni tőlük és válasszák inkább a heteroszexuális vonzalmat, éppen annyira ésszerűtlen lenne, mintha ez fordítva történne, mintha téged kérnének meg arra, hogy legyél homoszexuális, leszbikus vagy biszexuális.
Végezetül, a homoszexuális emberek nem folytatnak kampányt annak érdekében, hogy másokat a saját szexualitásukra térítsenek át. A saját nemük iránti vonzalom nem egy fertőző betegség, amit elkaphatsz te magad is, csupán azáltal, hogy tolerálod a másságukat. Az LGBT (leszbikus, homoszexuális (gay), biszexuális, transznemű) közösség csak annyit szeretne elérni, hogy ugyanazt a tisztelet és bánásmódot megkapják, amit te is szeretnél megkapni másoktól. És ennek a kérésnek a teljesítése egyáltalán nem kéne nehezére esnie egy kereszténynek (Máté: 7:12).
Forrás:
Lloyd Evans: The Reluctant Apostate
