Van egy FB csoport, aminek az a neve, hogy Volt és jelenlegi Jehova Tanúit támogató csoport, ha valakit érdekel és nem hallott róla, akkor csatlakozhat. A lényeg, hogy ez nem egy vallásos csoport, nem egy újabb szekta, hanem a közös múlttal rendelkező személyeknek próbál egy platformot biztosítani, ahol megoszthatják a tagok egymással kutatásaikat, felismeréseiket és tapasztalataikat, ha akarják. A vallásos térítés, ideológiai viták és egyéb gumicsontok nem megengedettek, és nem azért mert nincs "szólásszabadság", mert az van, mert bárki nyithat ilyen témában csoportot szabadon, hanem azért, mert én ezeken már túl vagyok, és nem szeretnék ilyen meddő, értelmetlen és leginkább destruktív vitákat moderálni, amiket az ex JTk közösségei produkálni tudnak jelenleg, és mivel én vagyok a csoport moderátora, így jogom van eldönteni, hogy hol húzom meg a saját határaimat. Nem szeretem, hogyha ezt mások mondják meg nekem, hogy mivel foglalkozzak szabad időmben (és ráadásul ingyen), és mivel ne, mert ha ezt akarnám csinálni, akkor a Jehova Tanúi között is maradhattam volna ennyi erővel.
Nos, amiért most írok az az, hogy a "támogatás" szó valószínűleg tisztázásra kell, hogy kerüljön. A szektás manipulációnak egyik jellemzője a bennfentes nyelvezet használata, ami azt jelenti, hogy saját szókincset hoznak létre, amelyeket a tagokon kívül mások nem értenek. A Tanúknál ilyen a "felkentek", "nagy sokaság", "szántóföldi munka", "kicsiny nyáj" és még sok más ehhez hasonló belső használatos kifejezés. Ezenkívül az is jellemző, hogy ismert szavakat más jelentésekkel ruháznak fel, amivel elérhetik, hogy beszélnek valamiről, ami alatt mások teljesen mást értenek. Ilyen például az "alázat" szó, ami a JT szótárban a szervezethez való feltétel nélküli lojalitást jelenti, amúgy pedig azt, hogy valaki elfogadja egy nálánál nagyobb hatalom irányítását, ami nagyon nem az, hogy szolgai módon alárendeli magát valami elnyomó rezsimnek. Egy másik hasonló a "szeretet" szó, ami a Tanúk szerint azt is jelentheti, hogy pl egy családtaggal nem állnak szóba puszta "szeretetből", amiért az nem fogadja el egy vallás előírásait. Gondolom ezt nem kell magyaráznom ...
Arról már van némi fogalma azoknak, akik ennek a blognak az olvasói, hogy mit is jelent egymás "támogatása" a gyakorlatban a Jehova Tanúi közt. Addig amíg az az ideológiai keretek közt történik (mégpedig az Őrtorony által biztosított keretekről van szó), addig az valamennyire működik, de mihelyst abból valaki kilép, vagy ha csak egyszerűen olyan élethelyzetbe kerül, amelyről az Őrtoronynak gőze nincsen - ilyenből pedig elég sok van - akkor a "támogatás" azonnal visszahúzódik, sőt átalakul valami egészen mássá: mégpedig támadássá. A csoport szabályzatában le is írtam, hogy mit jelent az a támogatás, amit a csoportban nyújtani szeretnénk EGYMÁSNAK:
"A csoport célja, hogy a szektából kikerült egyének támogatást kaphassanak, elsősorban emberi megértés formájában. Igyekszünk megcélozni azokat a problémákat, melyeket a szekta következményeként életünkben megtapasztaltunk, és amelyeket be szeretnénk azonosítani, illetve el szeretnénk hagyni. A felgyógyulás, az emberi, érzelmi-lelki fejlődés mellett köteleztük el magunkat. Ez magába foglalhatja új határok kiépítését, és teljesen új emberi viselkedés elsajátítását, melyeknek a csoport egy „biztonságos” területet hívatott adni. A csoport tagjaitól minimum elvárható, hogy vállaljanak felelősséget szavaikért és tetteikért, és hajlandóak legyenek felnőtt módon kezelni a kialakult konfliktusokat."
Vagyis nem azt, amit a Jehova Tanúi egymásnak adni tudnak (bár azzal sincs semmi baj, bizonyos szinten), hanem inkább azt, hogy a kontrolláló szekta által okozott vagy azzal kapcsolatban felszínre került élethelyzeteinket gyógyításának folyamatában vegyünk részt, és abban tudjuk támogatni egymást. Ebből logikusan következik, ha valakiben nincs meg ez a belső folyamat önmagában, mert még ott tart, hogy áldozatnak tartja magát, a sebeit nyaldossa, össze van törve (ez rendben van, semmi gond nincs ezzel sem), és azt szeretné hallani, hogy ő milyen szegény, és az Őrtorony mennyire aljas (valóban az), akkor azt a személyt nem lehet támogatni se, ugyanis nincs miben.
Teljesen érthető, ha valaki össze van törve, megsebzett vagy lelki bajai vannak a Jehova Tanúitól kifele jövet, de az ne a blogokon vagy a Facebook csoportokban keverje a trutyit, hanem menjen el terápiába, kérje szakember segítségét, mert a csoport nem azért van. hogy az ilyen lelki bajokkal foglalkozzon. Hogyisne! A Tanúk embertelenül járnak el korábbi tagjaikkal szemben, mindenféle ocsmány módon meghurcolják őket, majd ha ők kerülnek bajba, akkor meg a korábbi tagoktól ELVÁRJÁK, hogy értsék meg őket, sőt foglalkozzanak is a kínjaikkal, mert ha nem teszik, akkor ők még panasszal is élnek, hogy sértettjeik ne legyenek "gyülölködők, keserűek, hanem emberségesek". Micsoda pofátlanság már ez!
(És ezt úgy írom, hogy évek óta vagyok az exJT közösség "ingyenpszichológusa" és "tanácsadója" és eddig mindenki üzenetére válaszoltam, aki normális hangon írt nekem és problémát vagy kérdést fogalmazott meg, de azért olyat ne játsszunk már, hogy ez nekem a dolgom lenne, amit mások "elvárnak", mert hát ők mennyire szenvednek. Mitől? Aki a saját hülyeségétől tud ennyire szenvedni, azon sajnos nem lehet segíteni ... sem én, sem más nem fog tudni neki, hiába rohangál egyiktől a másikig. Ezt meg kell érteni.)
A mostani esetet egy hölgy kommentje váltotta ki, aki az általam moderált FB csoportban, annak világos szabályai ellenére elkezdett egy vallásos csoportot reklámozni. Ezt töröltem, és írtam neki egy üzenetet, hogy miért került törlésre a posztja. Majd ezt folytatva bedobott egy témát, hogy nem kell a Jehova Tanúi közt történő gyermekmolesztálásokon túlságosan kiakadni, mert az minden más vallásban is létezik. Igen, ez így van, ami azt jelenti, hogy minden más egyháznak is dolga van ezzel a helyzettel, és a Tanúk sem jobbak ezeknél semmivel sem, csak annak tartják magukat. Szóval ez egy parttalan és meddő vita, és engem nem érdekel, hogy ő hogyan "keresi Jehovát" a Jehova Tanúi elhagyása után, ahogyan az sem, hogy mennyit értett meg a csoportszabályból (ha egyáltalán olvasta), de felajánlottam neki, hogy privát üzenetben szívesen elmagyarázom, hogy miért akkora gáz az, amit írt, és ha nem érti az sem baj, mert nyugodtan csendben is maradhat és olvashat. A szólásszabadság ugyan nem jelenti azt, hogy minden hülyeséget ki kell mondanunk, illetve lehet, de akkor számolni kell a következményekkal, hogy ez másoknak esetleg nem fog tetszeni, vagy nem fogják tolerálni.
A hölgy persze nem élt a segítségemmel (nem volt kötelező neki), viszont írt egy sértődött üzenetet nekem privátban, kizárólag az én kioktatásomra, válasz lehetőséget sem hagyva:
"Szomorúan és őszintén írok most. A csoport neve szerint „Volt és jelenlegi Jehova Tanúit támogató csoport” — de a valóságban nem támogatás történik, hanem széttépés. Aki sebekkel jön ide, remélve, hogy megértésre és gyógyulásra talál, az gyakran kést kap a lelkébe, nem vigaszt. Az igazság eltorzul, a harag felerősödik, és a valódi gyógyulás lehetősége eltűnik. Kérlek benneteket: ne hívjátok támogatónak azt, ami nem az. Ez nem csak félrevezetés — ez hazugság, és azoknak árt legjobban, akik a legsebezhetőbbek. Ha ez a csoport valóban az igazságot és a gyógyulást szeretné szolgálni, akkor őszinte önvizsgálat szükséges. Ha nem — akkor legalább a nevet változtassátok meg, mert így sokan tévednek ide jóhiszeműen… és újra megsérülnek. Szívből kívánom, hogy aki valóban szeretne segíteni, az ezt tiszta szívvel tegye — nem gyűlöletből, nem keserűségből, hanem igaz emberséggel.
"
Azt hiszem, hogy az a személy, aki a gyermekek molesztálásával kapcsolatosan relativizál, vagy maszatol, annak nincs helye semmiféle "megértő" csoportban, és nem jogosult támogatásra sem. Részemről biztosan nem akarok ilyen ideológiákat - legyenek azok, Tanús, extanús vagy akármilyen más vallásos összefüggésben - támogatni, és azon sem csodálkozom, hogy valaki, aki így gondolkodik, "sebekkel van tele". Valóban azzal, de ezekkel a sebekkel neki szakember segítségét kell kérnie.
Nincs kétségem afelől, hogy aki ilyen módon gondolkodik a gyermekmolesztálásról az maga is érintett a témában, vagy áldozatként, elkövetőként vagy szemethunyóként, de ezzel felnőtt emberként neki magának van dolga. Ha ezt a saját felelősségét felvállalta, és már nem osztja azt a nézetet, hogy nem olyan nagy gond a gyermekmolesztálás, ha azt sokan csinálják egyszerre, akkor majd lehet őt is támogatni, addig nem. Majd, ha kezdi valaki pendezegetni, hogy miért "gyűlölettől és kerserűségtől" teljes az, akibe belerúgott, akkor kezd el a gyógyulás útján járni, és pontosan annyi "emberségre" számíthat, amennyit ő maga adott.
Megkérem a gyermekmolesztálók aktív és passzív támogatóit, hogy maradjanak távol a blogtól és a csoporttól, ha nem szeretnének miszlikbe, darabokra "széttépve" lenni.
