Mennyire változnak át Jehova tanúi?
2018. november 11. írta: kingdom

Mennyire változnak át Jehova tanúi?

a nem teljes Metamorfózis

 

belso-lepke.jpg

Sokat gondolkoztam azon, hogy mennyire milyen mértékben szellemül át egy ember Jehova Tanúinál miután csatlakozik a szervezethez. A kérdés nem oktalan, ugyanis ez mint arra rászeretnék mutatni meghatározója lesz annak ,kinek-kinek mennyi esélye van arra, hogy viszonylag normálisabb eletet tudjon élni illetve ,eltudjon szakadni a szervezettöl részlegesen vagy talán teljesen.

Kétség kívül nem kis változtatásokra van szükség ahhoz ,hogy valaki tanú lehessen és tanulási folyamatokon keresztül válik csak a gyülekezet teljes körű tagjává. Nyilván személyenként más és más az átszellemülés mértéke és ideje is amiben számos tényező közrejátszik. Személyes műveltség ,életkor ,pillanatnyi lelkiállapot ,környezet, de még az öröklött tulajdonságok is meghatározóak lehetnek az átszellemülés  mértékében.

A szervezet részéről, nyilván nem kérdés mi lenne az optimális mértéke az átváltozásnak. A cél ugyanis a teljes átformálódás ahogy mondják, hogy olyanok legyenek mint amilyen Krisztus is volt. Hernyóból pillangóvá változni. Vajon mennyire sikeresek ebben?

A tanuk tanításaiban gyakorta találkozunk azzal a meghatározással, hogy "kettős élet". A szervezet ezzel az egyébként nem bibliai kifejezéssel és a köre épülő tanításokkal próbálja beleültetni a tanúkba azt ,hogy a másképpen gondolkodás és a titkon saját (régi) életforma szerinti élet még részleteiben sem elfogadható.

Hogy miért is kezdtem el foglalkozni ezzel a kérdéssel, az a régi emlékmorzsáimnak köszönhető.

Ha jobban belegondolok és mivel mar szabadon a tanús tanítások föle emelkedve is tudom szemlélni a kérdést, azt latom, hogy alig találkoztam olyan tanúval a mintegy 20 évem alatt ,aki teljesen úgy élt volna minden tekintetben ,ahogyan azt a szervezet elvárta volna. Ha a legnagyobb általam ismert gyülekezeti vagy szervezeti példákat idézem is fel magam előtt ,mindig láttam olyasmit az illetö életében ami nem illett bele a szervezet által elvárt képbe.

Nem kell feltétlenül hatalmas dolgokra gondolni, pusztán csak apró jelekre gondolok amik okoztak egy valamennyi kis háborgást akkor. Gondolok itt akar a gyülekezet példaira is ,akik titkon megőriztek valamit az un. régi emberből, legyen az egy zenei irányzat egy banda ,amit ha lencsevégre kapunk a szövegeiket illetően akkor erősen megkérdőjelezhetővé tenne az adott illetö szellemi átalakulásának valós voltát. 

De van még néhány terület ahol találkoztam ezzel a jelenséggel.

Ilyen például a pénzhez való hozzáállás is. Nem kevés testvérrel találkoztam akik a pénzt különösen kiemelt helyen tartottak életükben, vállalkozást tartottak fenn és idejük, energiájuk jelentös részét a pénz megszerzésére fordították. Mindeközben szabadon és lelkiismeret furdalás nélkül beszeltek arról másoknak akár az egész gyülekezet és kongresszus előtt, hogy ha a királyságot az első helyre tesszük akkor minden egyéb dolog megadatik nekünk ráadásul. Holott ök éppen pont a fordított értékrend szerint éltek. Titkon tehát megtartottak a régi egyéniségük egy bizonyos részét.Ugyanakkor olyan eset is ismert előttem, hogy a személy a gyülekezethez való csatlakozás után vált anyagiassá. Mindez azt érezteti velünk, hogy az átszellemülés hatékonysága nem makulátlan es teljes. Ami bizonyos tekintetben egyfajta biztató jelnek is tekinthető.

Egy másik terület a világi ünnepek. A szervezet által tanított emlékünnepet leszámítva azt mondhatjuk, hogy nem igazan akadt más ünnep amit lelkiismeret-furdalás nélkül szabadon és más érzékenyebb testvérek hümmögése nélkül meg lehetett volna ünnepelni. Ezert gyakorta találkoztam testvérekkel akik titokban megünnepeltek a hazássági évfordulókat, névnapokat. De voltam olyan testvérnőnél aki ugyan évtizedek óta tagja volt a szervezetnek, mégis ápolta a katolikus ünnepek egy részét, mar ami a készülődést illeti. Beleértve a kulturális ünnepi szokások ápolását is. Húsvéti, karácsonyi teszek-veszek az ehhez kapcsolódó speciális ételek elkészítése stb.

Akárhogy is tehát a testvérek egy része  mindig talált egyfajta lelkiismeretet csillapító kiskaput, hogy még ha részlegesen vagy könnyed formában is, de folytathassák vagy gyakorolhassak azokat a dolgokat amit a szervezet elmarasztalt, de hozzátartozott az úgynevezett másik emberhez amik valójában a tanúkhoz való csatlakozás előtt voltak.

A másik ilyen terület aki közösítettekkel való bánásmód.A tanuknál töltött 20 éves időszakom alatt alig találkoztam olyan esettel ahol a testvérek, minden tekintetben tartották magukat a szervezet ,minden pontos részletben szabályozott  kapcsolattartási  szabályához, amit valljuk be nem kicsit szigorú. Mégis sok esetben azt tapasztaltam, hogy több család (az ismeretségi körömben számottevő) akiknek kiközösített családtagja volt, továbbra is a szokványos módon tartottak a kapcsolatot. Persze ügyesen úgy ,hogy a többségnek ne tűnjön fel. Csak kevés sarkos példával találkoztam.

Pusztán ha csak ezekre a területekre is gondolok, nem mondanám kifejezetten sikeresnek a szervezetet amit az ember átformálására tett erőfeszítésként tesz. Tehát a tanuk megőriztek magukból a régi emberből jelentős százalékban. Ami biztató jel valljuk be ,mert hiszen nem vagyunk reménytelen helyzetben ami segítségnyújtást illeti, van mibe kapaszkodnunk ,talán sikerül bizonyos esetekben megragadni azt az embert amik valójában.Azt a részüket ,amit a szervezet nem tudott kifogástalanul kisajátítani.

Persze mindez felvet egy másik kérdést ,noha  látunk réseket amit nem sikerült átformálni, akkor mégis mi köti oda őket a szervezethez ilyen hatalmas erővel?

 

Folyt.köv

Kingdom

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://blogjt.blog.hu/api/trackback/id/tr8914366017

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Igazság Kereső 2018.11.11. 17:34:07

"De voltam olyan testvérnőnél aki ugyan évtizedek óta tagja volt a szervezetnek, mégis ápolta a katolikus ünnepek egy részét, mar ami a készülődést illeti. Beleértve a kulturális ünnepi szokások ápolását is. Húsvéti, karácsonyi teszek-veszek az ehhez kapcsolódó speciális ételek elkészítése stb."

Ez a mi családunkban, rokonságunkban is így van. Látens karácsonyozás és szilveszterezés folyik ezerrel! Pont a megszokott ételek, italok az adott időben, rokonok és/vagy más Tanúk társaságában. Csak az ünnepi ajándékozás és köszöntés marad el, de kis különbséggel ünneplésnek mondható. Ezt észre vették már gyülekezeti szinten is. Egyik vénünk szerint nem szabad pont akkor pont oda illő ünnepi tradicionális ételeket készíteni. Csináljuk máskor, akkor ne... :D :)

kingdom · http://blogjt.blog.hu/ 2018.11.11. 18:06:44

@Igazság Kereső:
Ismerös jelenseg Husvet idejen ... peld. -csak azerte csinalok kocsonyat mert nagyon akcios volt a csülök :) es igy tovabb.

kingdom · http://blogjt.blog.hu/ 2018.11.12. 17:53:57

@D.mara:
Látom mélyen érintett a téma.
(Remélem azért ,hogy már jobban vagy azóta mióta elhagytad a szervezetet és rendeződtek a dolgok.) Ha mégis bármiféle lelki segítségre van szükséged ha nem haladja meg a képességeinket, azt írd meg privátban és segítünk.

Jómagam is megbotránkoztam az ünnepeket körülvevő képmutatáson.Bár én más miatt hagytam ott a szervezetet, valójában hamis tanítások felismerése miatt. Azóta vagyok önmagam és sokkal jobban érzem már magam mentálisan mint valaha is szervezetben,visszajött az önbecsülésem. stb /-Ez egy hosszú történet./

A szervezethez kötő erőről ,további poszt is lesz itt. De nagyon érdekes és tanulságos amiket megemlítettél.

kingdom · http://blogjt.blog.hu/ 2018.11.12. 17:57:46

@D.mara:
Mindenesetre az összetört csokitojás és csokimikulás is nagyon eredeti megoldás volt :) Ez tetszik.

t.csilla · http://blogjt.blog.hu/ 2018.11.12. 21:07:21

A Jehova Tanúi egy elvárásrendszert közvetítenek csupán, amit bibliai érveléssel támaszatnak alá, és amely így azt az érzést kelti, mintha egyenesen "isteni" eredetőek lennének ezek a szabályok. Az tanítások azonban folyton változnak (ezt ügyesen eltitkolják, vagy elmismásolják), és általánosságban elmondható, hogy elérhetetlenek, vagyis egy ideológizált képet tárnak a tagok elé, amely miatt mindenki "képmutató" lesz valahol, valamiben. Ez aztán bűntudtaot eredményez, ami a csoport egyik üzemanyaga, amivel magához köti a híveket, hiszen az emberek azt gondolhatják, hogy majd "idővel" elérik a vágyott állapotot, majd egyszer eljutnak az "elfogadottság" érzéséhez, de ez a gyakorlatban soha következik be.
A kognitív disszonancia következtében egy idő után a kilépés "drágább", mint a bentmaradás, mivel már rengeteget áldozhatott valaki a csoport érdekében, és a kilépéssel az mind értéktelenné válhat (ugye ezt ismerjük).

"A kognitív disszonanciára legtöbbször a dohányosok példáját hozzák fel. Egy erősen dohányzó személy, aki tudja, hogy le kéne szoknia, mert komoly egészségi gondokat okozhat számára a szokása, így érvelhet: „Tudom, hogy egyesek szerint a dohányzás káros az egészségre, de engem megnyugtat, és ez az, ami számít”. Ugyan mit lehet ezzel az érveléssel kezdeni? A vallásos szektákban ilyen érvelést adhatnak elő: „Talán nincs minden a legnagyobb rendben a gyülekezetemben, de én jól érzem magam a barátaim/családom körében. A többivel meg nem foglalkozom.” De akár vallásos keretbe is foglalhatják: „Igaz a testvérek nem tökéletesek, követnek el hibákat, de amikor Jézuson megbotránkoztak a követői, aki megkérdezte tőlük, hogy el akarják-e hagyni őt, akkor ezt válaszolták: „Uram kihez mehetnénk, örök élet beszéde van nálad”.

Ilyen és ehhez hasonló érvelésekkel ringatják bele magukat a tagok abba, hogy az ő ideológiai (hit)rendszerük valamilyen szempontból magasabbrendű másokénál, és köréjük a tudatlanság (vagyis a dolgok természetének nem ismerete, vagy ennek az ismeretnek a szándékos elutasítása) olyan biztonsági hálót sző, ami majd megvédi őket egy amúgy mérgező ideológia következményeitől a saját életükben. Addig, amíg másokkal történik meg ez, nem jelent problémát, mert az ideológiának arra is léteznek válaszaik: „ezek elhagyták az igazságot”, „nem voltak közénk valók”, „működik a rosta”, „Sátán elvakította őket” stb…"
szektakrolmaskeppen.hu/kognitiv-disszonancia-mukodes-kozben/

Ami az egyén életében történő változást illeti, arról úgy gondolom, hogy az nem igazán mélyreható, és nem is progresszív a Tanúknál. Bizonyos dolgokban változhat valaki (pl leszokik a cigiről, italról stb vagy egyszerűen csak rendesen dolgozni kezd), de ezek csak akkor látványosak, ha előtte egy trehány, részeges, munkakerülő volt, akinek valahol "szüksége volt" egy ilyen isteni fenyegetésre ahhoz, hogy felemelje a popóját és csináljon végre valamit.
Van akinek ez elég, és ettől "jobb lesz az élete" és nincs is igénye többre. Az ilyen ember "jól jár" a Tanúsággal, nem is biztos, hogy ki akar onnan jönni.

M.Noémi 2018.12.15. 23:14:32

@D.mara: 50 éve jt nagymamám is húsvétkor főz sonkát. Indok : ilyenkor lehet csak friss sonkát kapni......no comment......