A családon belüli erőszak megszentelése
2018. szeptember 24. írta: t.csilla

A családon belüli erőszak megszentelése

A Tanúk megerősítik a családon belüli erőszak támogatása melletti kiállásukat. Nem tűnik ez a kijelentés egy kicsit erősnek, hiszen a Tanúk csak a Biblia leírásához ragaszkodnak, arról pedig nem tehetnek, hogy annak egyes részei a házasság szinte mindenáron való fenntartására ösztönöznek? Az alábbi cikkben kifejtem, hogyan fordul a 2000 évvel ezelőtti bibliai tanács a családi erőszak eltűrésének gyakorlatává a Tanúk mai valóságában. 

A 2018-as Őrtorony (tanulmányozásra szánt) decemberi száma „A tiszteld azt amit „Isten közös igába fogott”” című cikke kifejti a házassággal kapcsolatos isteni nézőpontot, melyet a keresztényeknek tisztelniük kell.  A 17-18. bekezdések szerint ez magában foglalja azt, hogy még akkor is együtt maradhat egy házaspár, ha komoly gondjaik vannak, pl az egyik fél erőszakos a társával szemben, vagy elhanyagolja kötelezettségeit (pl a férj nem gondoskodik a családjáról).

17–18. Miért maradt együtt néhány keresztény a párjával még súlyos gondok ellenére is?

17 El kell ismerni, hogy van olyan eset, amikor egy feleség „nem hívő férje” azt fejezi ki a viselkedésével, hogy nem „hajlandó vele lakni”. Talán rendkívül erőszakos, akár annyira, hogy a feleség úgy érzi, veszélyben van az egészsége vagy az élete. Esetleg nem hajlandó anyagilag gondoskodni a családról. Vagy előfordulhat, hogy súlyosan veszélyezteti a házastársa szellemiségét. Ilyen esetekben néhány keresztény feleség arra a következtetésre jutott, hogy bármit is mond a férje, az valójában nem „hajlandó vele lakni”, és ezért indokolt, hogy különköltözzenek. Más keresztények viszont hasonlóan nehéz helyzetben úgy döntöttek, hogy együtt maradnak a párjukkal. Kitartottak, és dolgoztak azon, hogy jobb legyen a kapcsolatuk. Miért?

18 Attól még, hogy egy házaspár különköltözik, a házasságuk nem ér véget, és így is szembe kell nézniük bizonyos gondokkal, ahogy arról már szó volt. Pál apostol egy további okot is megemlített, amiért érdemes lehet együtt maradniuk. Ezt írta: „a nem hívő férj meg van szentelve a felesége miatt, és a nem hívő feleség meg van szentelve a testvér miatt. Máskülönben a gyermekeitek tisztátalanok volnának, most pedig szentek” (1Kor 7:14). Sok hűséges keresztény, aki igencsak embert próbáló körülmények között is együtt maradt a nem Tanú házastársával, úgy érezte, hogy igazán megérte áldozatot hozni, amikor a párja végül csatlakozott hozzá az igaz imádatban (olvassátok fel: 1Korintusz 7:16; 1Pét 3:1, 2).

(kiemelések tőlem)

A Jehova Tanúi bibliaértelmezése szerint a házasság felbontásának egyedüli oka az egyik vagy mindkét fél házasságtörése. Igaz, az sem kell hogy önmagában feltétlenül váláshoz vezessen, de akkor el lehet válni, mégpedig úgy, hogy a felek újból házasságot köthetnek valaki mással. Olyan körülmények, mint a családon belüli erőszak vagy valamelyik fél hanyagsága (pl munkakerülése) nem ok a válásra, illetve megteheti azt a szenvedő fél, de akkor egyedül kell maradnia élete hátrelevő részében. Mi ezzel a gond? Csak annyi, hogy abszolút nem veszi figyelembe az erőszak jellegét, és azt csupán egy házastársi problémává fokozza le, vagyis olyanná, melyhez „mindketten” hozzájárultak. Egy erőszakos párkapcsolatban viszont létezik egy erőszaktevő, és egy olyan, aki ennek az erőszaknak az áldozata. (Nem állítom, higy MINDEN párkapcsolat ilyen, mert van ahol két erőszaktevő kerül össze, és egyszer az egyik, máskor a másik az áldozat, de ezt nem lehet mindegyik kapcsolatra ráhúzni.) Bár az erőszak korántsem csak a férfi részéről történhet, de még az Őrtorony idézetben is a férj erőszakos magatartását említik meg, vagyis a fizikai erőkülönbségek miatt a nők azok, akik általában szenvednek ezekben a helyzetekben, és ők ezzel a bilbliaértelmezéssel törvényileg a férjük tulajdonává válnak, akiknek gyakorlatilag nincs más lehetőségük csak elviselni a bántalmazást. Ugyanis ettől szentelődik meg a család, és ettől lesznek tiszták a gyermekek.

A Jehova Tanúi ezek szerint úgy gondolják, hogy egy családon belüli erőszakos helyzetért általában a nő felel, és csakis tőle függ, hogy „megbékéljen” a férjével. Azt nem tudom hogyan lehet valakivel „megbékülni”, aki pofonokkal érvvel, de hát a vének biztosan tudják, akikhez segítségül lehet fordulni, ahogyan a cikk a 15. bekezdésében korábban kifejti:

„Pál azt tanácsolta, hogy bármilyen gonddal néz is szembe egy házaspár, ha nem történt szexuális erkölcstelenség, arra kell törekedniük, hogy kibéküljenek. Megkérhetik a véneket, hogy segítsenek nekik. A vének vigyáznak, hogy ne foglaljanak állást egyikük oldalán sem, miközben a Szentírást felhasználva tanácsot adnak”.

(kiemelések tőlem)

Ez már önmagában megvalósíthatatlan, mivel a vének nem mentális szakemberek, és nincsenek tisztában az ilyen problémák dinamikájával.  Amúgy meg ha „nem foglalnak állást egyik oldalon sem” az azt jelenti, hogy nem ítélik el az erőszaktevőt, így magát az erőszakot sem, így már azzal állást foglalnak, mégpedig az erőszakos tett elkövetője oldalán. Nyilván egy kívülállónak igen nehéz lehet „semlegesnek” maradnia egy házasságon belüli vitában, főleg ha az testi erőszakig vagy súlyos durvaságig fajul, ezért kellene ennek megítélését olyan személyre bízni, aki ért ehhez. Azzal, ha „szentírási tanácsot osztogatnak” könnyen elképzelhető, hogy csak tetézik a bajt, hiszen a Szentírás számtalan helyen kiemeli a nők alárendelt szerepét és a férfiak főségét a családban, és a csupa férfiak által írott könyv évszázadokon keresztül az elnyomás, rabszolgaság intézményét támogatta még pedig oly módon, mellyel leginkább a férfiaknak nyújtott előnyöket. Nehezen lehet elképzelni, hogy majd pont a családon belüli erőszak témakörében fog pártatlan tanácsokat tartalmazni. Ezzel pedig nem a békés megoldások felé mozdítja el az ügyet, hanem az erőszak folytatásához, fenntartásához és áldozathibáztatáshoz, ami a valóságban történik is. A nők számára rengeteg olyan bibliai tanács van, ami a bántalmazás eltűrését a női sors részeként tekinti, vagy melyekkel ügyesen az ő hiányosságaikra lehet ráhúzni, sőt a keresztények számára a szenvedés eltűrése és a megbocsátás kifejezetten erényként van feltüntetve. Pontosan ezek azok a sorok, melyeket az „egyik fél oldalán sem állástfoglaló vének” fel fognak hozni - és a nőkre alkalmazni -, ha ilyen esetben kérik fel őket a segítségnyújtásra. A férfiak részére is léteznek tanácsok, melyek általában nem kerülnek elő ezeken a „tanácsadásokon”, melynek az lehet az elsődleges oka, hogy míg a vének nem adhatnak tanácsot az asszonynak négyszemközt, addig a férjnek pedig csakis négyszemközt, a felesége háta mögött adhatnak tanácsot. Ez megint csak nem segíti elő a felek egyenlőségét, mivel az erőszakos férj eleve egy kiváltságos helyzetbe kerülhet, míg a nő megalázásához már maga az a körülmény is hozzájárul, hogy eleve alacsonyabbrendűként van kezelve. De a Vének könyvének 83. oldala szerint (lásd képet alább) ez a szabály abban az esetben, ha bírói bizottságot állítanak fel házasságtörés esetében (bár úgy tűnik akkor is ezt a sémát követik, ha „csak” egy családon belüli erőszak témában kérik fel őket a tanácsadásra). Amellett, hogy a családon belüli erőszakot lefokozzák valamiféle „házasságban előforduló problémává”, még ki is veszik azt a magánélet területéből, és valami gyülekezeti üggyé alakítják át, amiben a vének adhatnak engedélyt valakinek az „írásszerinti” válásra, illetve bizonyítékok hiányában megtagadhatják azt. Természetesen – mint mindig – a vitában levő felek azt tesznek, amit akarnak, viszont, ha nem azt teszik, amit a vének megengednek nekik, akkor megnézhetik magukat. Egy olyan testvérnő, aki elválik erőszakos férjétől, és ahelyett, hogy „megbékülne vele”, inkább mással köt házasságot, kiközösítésre számíthat, ami magával vonja a családja és támogató közössége közösségmegvonását is. A családon belüli erőszak áldozatai – különösen, ha azok nők és gyermekek – csak magukra számíthatnak, mivel a „keresztény” gyülekezet kizárja őket, ha nem hajlandóak „megbékélni” támadójukkal.

venek_konyve_83_oldal.PNG

Kép: Vének könyve 83. oldalán található útmutató a házas felek nemek szerinti megkülönböztetésére a tanácsadáskor

Ebből valaki arra következtethet, hogy egy olyan asszonynak, aki bántalmazást szenvedett el, nem tűnik túl jó ötletnek, ha a vénekhez fordul a problémájával, hanem jobb lenne ha egyenesen egy mentális szakembert keresne meg, szociális szolgáltatást venne igénybe vagy a hatóságokhoz fordulna. Ezt elvileg megteheti, a gyakorlatban már kevésbé, hiszen ez azzal fog járni, hogy "bizalmas információkat tár fel” a gyülekezet egy másik tagjáról (aki a bántalmazó férje), mégpedig valaki olyannak, aki erre nem jogosult, így ebből lesz problémája. Amúgy meg nem menekülhet a vének elől, hiszen ha a maga kezébe veszi a döntést, akkor is bírói megkeresést fog kapni, ha a vének úgy ítélik meg, hogy nem jogosult a házasságkötésre, mivel ebben az esetben paráznaság miatt kell eljárniuk ellene, ha mégis romantikus kapcsolatba bonyolódna valaki mással. Tehát nem ő maga dönt az élete felől, hanem a vének, akik már eleve a erőszakelkövető mellett foglaltak állást talán részben férfiszoldaritásból, részben pedig azért, mert az Őrtorony útmutatói szerint „semlegesek” akartak maradni egy olyan ügyben, melyben igazából nem lehetnek azok. Talán abban az esetben lehet esélye az asszonynak megúsznia az ellene lefolytatott gyűlölethadjáratot, ha a vének valami miatt már eleve pikkelnek a férjére, és meg akarnak attól szabadulni és/vagy valaki „alkalmas személy” már kinézte a nőt magának házastársul, vagy netán egy befolyásos vénnek a közvetlen rokona a nőt. Egy bántalmazott asszonynak tehát a gyakorlatban nincsen más lehetősége,mint elviselni a bántalmazást, ha a gyülekezetben akar maradni. Az idézett Őrtorony szerint „megérheti ezt az áldozatot meghoznia” mivel férje idővel megtérhet. Hurrá! Egy despota férfival és egy lábtörlő asszonnyal gyarapodott a gyülekezet létszáma!

Ha valaki már átélt hasonló helyzetet, az pontosan tudja, hogy mennyire felemelő tud lenni az ilyen „tanács”, amikor a bántalmazást kapó fél további szóbeli bántalmazásokban részesülhet „szentírási érvekkel” megtámogatva. A valóság az, hogy a családon belüli erőszak kifejezetten egy gonosz dolog, sőt olyan, ami veszélyezteti mások egészségé vagy életét. Lelki és metális zavarokat okozhat azoknak a gyerekeknek, akik kénytelenek voltak végignézni szüleik erőszakos tetteit. Semmiképpen nem éri meg "kitartani" egy ilyen nehéz helyzetben, csak azért, hogy egy újabb taggal bővülhessen a gyülekezet, vagy azért, hogy az Őrtorony azzal büszkélkedhessen, hogy a soraikban levők ragaszkodnak a házasság intézményéhez. A családon belüli erőszak olyan, mint egy égő ház: semmi mást nem lehet tenni, csak kimenekülni belőle, mivel nem tölti be az otthon funkcióját. Az erőszakot elkövető átlépett egy határt, amit nem lett volna szabad átlépnie, és nem azért tette ezt, mert "tökéletlen", hanem azért, mert egyáltalán nem tartja tiszteletben mások jogait és határait, melynek oka az ő saját kezeletlen mentális állapota, és nem a másik személy viselkedése. Egy erőszakos ember ugyan "megváltozhat", de ez nem jelenti azt, hogy felhagy a másik ember macerálásával, hanem inkább egy másik síkra viszi azt át. Az erőszakos ember a saját kompetenciáin kívül próbál élni, általában a környezete kárára. Ha nem verekszik - mert nem szabad neki, mert különben kiközösítik a gyülekezetből - akkor majd más módot fog találni arra, hogy környezetével letörlessze az adósságot, amivel érzése szerint a világ tartozik neki. Talán adósságokat halmoz fel vagy nőkkel flörtöl vagy bármi más módot talál ki, és megint az asszony lesz a hibás azért, ha nem értékeli a férjét, aki "igyekszik". A pszichopátia, nárcizmus és megalománia, mely személyiségzavarok általában szellemi üzemanyaggal töltik fel az erőszakos embert, nem tartoznak a könnyen "kikúrálható" dolgok közé. Sőt a társulati útmutató szerinti vének eljárása csak olajat önthet a tűzre egy ilyen embernél. Inkább csak állati szinten tartja az egyént, mivel azért nem követ el dolgokat, mert a egy képzeletbeli Valaki figyeli őt, és megbünteti. Nem törekszik a mélyebb megértésre, a saját élete feletti kontroll visszaszerzésére, mert ha ezt tenné, akkor valószínűleg Tanúként sem lehetne kontrollálni. A Tanúk doktrinarendszere amúgy sem alkalmas az ilyen dolgok megértésére, így a köreikben levő családon belüli erőszak "írásszerinti" kezelésével a saját határaikon túlmennek, így valószínűleg több kárt okoznak, mint hasznot.  

Összesen három dolgot említ meg az Őrtorony (és a kiadványok általában), melyek a törvényes, bár nem írásszerinti válásra adhatnak okot a házasfeleknek. Az egyik a fizikai és egyéb erőszak, a másik a családról történő gondoskodás megtagadása, a harmadik pedig a szellemi veszélyeztetettség. Az első két eset úgy van definiálva, hogy a házastársak "nehézségeket élnek át", melyben "egyesek" úgy döntöttek, hogy kitartanak (és amelyért jutalomban részesülhetnek, egy feltehetően nyomorult házasság formájában...). De mit takar a "szellemi veszélyeztetettség"? Azt, amikor valaki eltér a vallástól, vagy kiábrándul abból, netán olyan dolgokat ismer fel a csoporttal kapcsolatban, melyek veszélyt jelenthetnek a még beindoktrinált fél számára, ugyanis felismerheti azt, hogy miben van benne. Ha ilyesmi miatt kerül valakinek a házastársa kiközösítésre - függetlenül attól, hogy erőszakos-e vagy sem - a családjának kerülnie kell az illetőt, ami a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy felesége akár törvényesen is elkülönülhet tőle. Érdekes, hogy ilyenkor nem buzdítják a házasfeleket az együttmaradásra oly vehemensen. Más szóval, az nem baj, ha az erőszakos személy kékre-zöldre veri a házastársát, az viszont már igen, ha a "szellemi veszélyeztetettségnek" köszönhetően, a társa befolyására az elhagyja a vallást, ahelyett, hogy egy újabb mentális gondokkal küszködő személlyel gyarapítaná annak taglétszámát.. 

A bejegyzés trackback címe:

https://blogjt.blog.hu/api/trackback/id/tr5614259323

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.