Szellemi erőszak
2017. május 30. írta: nicku

Szellemi erőszak

Részlet Jeff VanVonderen Ha belefáradtál, hogy mindig bizonyítanod kell című könyvéből:

"Nemrégen Erin lányunk sürgős kéréssel jött fel az emeletre. A húga, Callie egy rajzfüzettel játszott és Erin azt akarta, hogy a feleségem parancsoljon Calliere, hogy adja oda neki.

"A tied?" - kérdezte a feleségem.

"Nem."

"Megkérted a húgodat, hogy adja neked?" - folytatta Holly.

"Nem."

"Akkor kérd el tőle te" -javasolta Holly. - "Talán odaadja, és együtt játszhattok." Erin visszament a földszintre.

Én is éppen arra jártam, és a lépcsőről ezt hallottuk: "Anyu azt mondta, hogy ide kell adnod azt a rajzfüzetet."

Holly azonnal felhívta Erint az emeletre: "Hallottam mit mondtál a testvérednek. Nagyon haragszom, hogy az én nevemben akartad rávenni a húgodat arra, amit te akarsz."

Szinte minden gyerek kipróbálja ezt a trükköt, sőt a legtöbb felnőtt is. Mikor úgy gondoljuk, hogy nincs elég hatalmunk vagy tekintélyünk valaminek a véghezvitelére, akkor megpróbálunk egy magunknál fontosabb személyt megnyerni az ügynek.

Azóta mindig az jár az eszemben, hogyan vonatkozik ez ránk, "Isten családjára", az egyháznak, Krisztus testének tagjaira. Elgondolkodtam rajta, vajon Krisztus is megharagszik-e, amikor a keresztények az ő nevét használják arra, hogy mások azt tegyék, amit ők akarnak. Sajnos sok szörnyű, bántó dolgot követnek el Isten gyermekeivel az ő nevében.

A lelkigondozásra járó embereknek legtöbbször nem az a kérdése, hogy létezik-e Isten. A legtöbben attól félnek, hogy igenis létezik, és fel vannak háborodva amiatt, ahogyan az Isten nevét valló emberek viselkedtek velük szemben. Általában azért nem tudunk Istenben bízni, és azért nem tudjuk szeretni, mert úgy képzeljük, hogy Isten megbízhatatlan és nem méltó a szeretetre. Isten elleni haragunk nagy része nem az igaz Isten ellen irányul, hanem  pogány vagy álkeresztény istenképek ellen.* Isten igéjét egyesek arra használták, hogy más szenvedő hívőket arra tanítsanak, hogy ne akarják megoldani a problémáikat, hanem a valóságtól függetlenül viselkedjenek "jó keresztényként". Ahelyett, hogy az összetört embereknek kegyelmet és megnyugvást ajánlottak volna, a vallási közösségek az elvárásaiknak megfelelő viselkedési normákat osztogatták megoldás gyanánt. A fáradt, megsebzett embereknek vallási előírásokat ajánlottak Isten feltétel nélküli szeretete és elfogadása helyett. Ezért sokan még kimerültebbek és levertebbek, mint mielőtt segítséget kértek.

A szellemi erőszak igenis létezik - bár ne létezne

Anélkül, hogy más erőszakot lekicsinyelnék, szerintem a visszaéléseknek egy fajtája talán minden másnál súlyosabb: a vallás területén zajlik, és szellemi eszközökkel sebzi meg az embereket. Ez az egyik legmegszégyenítőbb erőszak, és talán ezt a legnehezebb kibogozni. Egyszerűen szellemi erőszaknak nevezem. 

A szellemi erőszaknak igen sok áldozata van. Annak ellenére, hogy sokan átélik, kevesen mernék erőszaknak nevezni. Akik mégis szót emelnek ellene, azokat általában engedetlennek, hűtlennek, viszálykodónak, testinek, ítélkezőnek, kritikusnak, néha egyenesen bolondnak, de semmiképp sem istenfélőnek nevezik. A legtöbb áldozat azt hiszi, hogy ő az egyetlen, akivel ez előfordult. Azt gondolják, hogy mások nem értenék meg őket, és talán el sem hinnék, ami velük történt. 

...

Hogyan működik a szellemi erőszak?

Van egy családi jelenség, amely igen hasonlít egy, a szellemi családokban előforduló jelenséghez: ez a családon belüli szexuális molesztálás. Véleményem szerint roppant sok hasonlóság van a vérfertőzés és a szellemi erőszak között. Az egészséges családokban a szülők feladata, hogy segítsék és neveljék gyermekeiket. A szülők célja, hogy erejüket és tekintélyüket arra használják, hogy gyermekeiket a felnőttkorra felkészítsék. Segítik, bátorítják őket, szükségleteiket tetteikkel, szavaikkal, szeretetükkel töltik be.

Sok családban azonban nem számít, mit gondolnak, éreznek vagy akarnak a gyerekek, és az sem, mire van szükségük. A gyermekek szükségletei kielégítetlenül maradnak. Ezekben a működésképtelen családokban a gyerekek feladata, hogy betöltsék szüleik szükségleteit. Amikor ez szexuális területen fordul elő, akkor családon belüli szexuális molesztálásról beszélünk. 

Ebben az esetben a szülők saját szükségleteik kielégítésére használják hatalmukat, függetlenül attól, ezzel másnak milyen kárt okoznak.** A szülő fontosnak, erősnek, értékesnek akarja érezni magát, közelségre illetve szexuális örömre vágyik. Azok kihasználásával próbálja szükségleteit kielégíteni, akiket védelmeznie, támogatnia és segítenie kellene. A gyermek életében az a hely, amelynek a legbiztonságosabbnak kéne lennie válik a legveszélyesebbé.

Az egészséges gyülekezetben Isten a szeretet, elfogadás és önbecsülés forrása. A lelkipásztor, a tanítók és vezetők feladata, hogy a tagokat segítsék, támogassák. Mint a családban a szülőknek, hatalmukat és tekintélyüket arra kellene használniuk, hogy a tagokat felkészítsék a szolgálatra, hogy a közösséget szolgálják, építsék, olyan élményeket, üzeneteket és kapcsolatokat biztosítsanak, amelyek betöltik a tagok szükségleteit.

Vannak azonban olyan vallási közösségek, ahol egyáltalán nem számít a tagok mit gondolnak, mit éreznek, mit akarnak vagy mire van szükségük. Ezekben a működésképtelen közösségekben a tagok feladata, hogy betöltsék a vezetők szükségleteit. Amikor ez szellemi téren történik, akkor szellemi erőszakról van szó. 

spiritual-abuse.jpg

A szellemi erőszak esetében ezek a vezetők saját szükségleteiket - hatalom, fontosság, közelség, értékesség - másokkal igyekeznek betöltetni, szellemi eszközök felhasználásával. Azok vallásos teljesítményén keresztül igyekeznek szellemi kielégülést nyerni, akiket építeniük és segíteniük kellene.

Amikor valaki hatalmi pozícióját arra használja, hogy másokat manipuláljon vagy megszégyenítsen, és ezáltal igyekszik őket valamilyen viselkedésre rávenni, az szellemileg (érzelmileg és lelkileg is) romboló hatású. Megsebzi az áldozatot, és a hely, amelynek a legbiztonságosabbnak kéne lennie, a legveszélyesebb lesz.

...

Az erőszak megelőzése

Több dolgot is tehetsz, hogy megvédd magad a szellemi erőszaktól. Először is hallgass a szívedre. Isten Lelke a szívedben lakik. Megbízol-e a lelkészedben, lelkigondozódban, lelki vezetőidben, érzed-e hogy tisztelnek? Ha nem így van, akkor lehet, hogy a "radarod" jól működik. Meghatározott vallási viselkedést követelnek-e meg, hogy megszolgáld az elfogadást és a szeretetet, vagy mindez ajándék Krisztus érdeméért? Az üzenetek (akár nyíltan kimondják, akár csak éreztetik veled) arra buzdítanak-e, hogy igyekezz jobb lenni, vagy arra, hogy hagyatkozz még inkább Istenre, aki életed forrása és az egyetlen, aki szükségleteidet valóban be tudja tölteni?

Szeretnélek figyelmeztetni. Amikor a lelkipásztorod egy kicsit keményebben szól rád, vagy a bibliaóra vezetője nem ért egyet veled valamiben, ne fogjuk rájuk azonnal, hogy szellemi erőszakot követtek el. Általános emberi tulajdonság, hogy ilyenkor védekező álláspontra helyezkedünk, vagy hogy nehezen fogadjuk el a miénktől eltérő véleményt. Ha nem értesz egyet azzal, ahogyan a dolgok folynak, akkor szelíden és alázatosan beszélj a vezetőkkel. Ha egészséges közösségről van szó, akkor tiszteletben tartják a véleményedet, még akkor is, ha nem teljesen értenek veled egyet. A változásokhoz azonban időre van szükség, ezért ne kezdj el vádaskodni, ha elutasítanak. Figyeld meg, hogy mire helyezik a hangsúlyt a gyülekezetedben vagy csoportodban. A látszat a fontos, a külsőségek és a béke minden áron? Akkor vigyázz! Íratlan szabályok irányítanak mindent? "Rossz kereszténynek" bélyegeznek, ha beszélni mersz a problémákról, érzésekről, nehézségekről vagy egyáltalán azért, mert időnként jelentkeznek ilyenek az életedben? Ahogy múlik az idő, egyre kimerültebbnek, megsebzettnek és megalázottabbnak érzed magad? Arra fordítanak energiát, hogy takargassák a problémákat, ahelyett hogy igyekeznének megtalálni a megoldást? Figyelj jól ezekre a jelekre! Elképzelhető, hogy olyan szégyenre alapozott, bántalmazó gyülekezet vagy vallási közösség tagja vagy, amilyenről korábban beszéltem.

Az erőszak megállítása

Jól jegyezd meg, hogy a kedvesség nem jobb az őszinteségnél. Azt is jól jegyezd meg, hogy soha nem az igazság a probléma; a probléma maga a probléma. Ezért ha úgy érzed, hogy szellemi erőszak áldozata vagy, akkor mondd ki! Beszélj az illetővel! Ha nem érzed elég erősnek magad ehhez vagy félsz, akkor kérj meg valakit akiben megbízol, hogy kísérjen el! Ha a visszaélés elkövetője nem hallgat meg, akkor jelentsd az esetet annak, akinek az illető elszámolással tartozik, például a gyülekezet vezetőségének, a felekezet vezetőinek, vagy felettesének! Amennyiben a visszaélés elkövetője törvénysértést követ el (szexuális molesztálás vagy testi bántalmazás), jelentsd az esetet a rendőrségnek! Helyénvaló dolog, hogy gyülekezeti tagokat is felelőssé tegyünk törvénysértő tetteikért. Isten azért adta a törvényt, hogy védje az ártatlanokat és felelősségre vonja a bűnösöket (lásd Róma 13).

Amennyiben a visszaélés nem törvénysértő, azaz a rendőrség beavatkozására nincs szükség, akkor a vezetőségnek kell meghallgatniuk téged és foglalkozniuk a problémával. Ha erre nem hajlandók, és úgy tesznek, mintha te okoznál gondot, akkor menj el onnan! Ez egyaránt vonatkozhat lelkigondozói kapcsolatra, bibliaórára, gyülekezetre vagy keresztyén szervezetre. Hagyd ott őket, és keress olyan csoportot, ahol biztonságban érzed magad, ahol megkaphatod azt a segítséget és gyógyulást, amire szükséged van!

A vezetés, hatalom, épületek, programok, szervezetek, tervek önmagukban nem rossz dolgok. Tulajdonképpen szükségesek ahhoz, hogy a gyülekezet meg tudja valósítani a céljait. Vannak azonban olyan vallási közösségek, ahol az embereknek azért kell teljesíteniük, hogy az épületeket vagy a szervezetet szolgálják, vagy a vezetőség "lelki önbecsülését" növeljék.

Sok jó gyülekezet és keresztyén vezető van, akik képesek megadni számodra a szükséges szeretetet és segítséget. Fel tudnak készíteni a szolgálatra. Ha új gyülekezetet vagy lelkigondozót keresel, ne várd azt, hogy "tökéletes" legyen, azt viszont várhatod, hogy olyasvalakit találj, aki segít levenni a válladról a terhet. Isten számodra is készített egy lelki otthont és olyan vezetőket, akikben megbízhatsz.

Merj változtatni, és hiszem hogy meg fogod találni azt a helyet, ahol meggyökerezhetsz és növekedhetsz."

 

(A szellemi erőszak témaköréről részletesebben David Johnson és Jeff Van Vonderen The Subtle Power of Spiritual Abuse (A szellemi erőszak alattomos hatalma) című könyve szól. Megjelent a Bethany House Publishers gondozásában.)

*David Seamands, Healing of Memories (Emlékek gyógyulása), 106. oldal

**Heitritter és Vought, Helping Victims of Sexual Abuse (Hogyan segítsünk szexuális erőszak áldozatainak), Bethany House Publishers, 70.oldal

Eredeti cikk itt

A bejegyzés trackback címe:

https://blogjt.blog.hu/api/trackback/id/tr7512546333

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

t.csilla · http://blogjt.blog.hu/ 2017.05.30. 08:18:53

A cikk jól rávilágít a szellemi erőszak és a szexuális molesztálás közötti párhuzamra:
"Van egy családi jelenség, amely igen hasonlít egy, a szellemi családokban előforduló jelenséghez: ez a családon belüli szexuális molesztálás. Véleményem szerint roppant sok hasonlóság van a vérfertőzés és a szellemi erőszak között."
Talán ez is lehet az oka, hogy a szexuális molesztálás annyira elterjedt, és mondhatom, hogy normalizált (megtűrt, elnézett, "megértett") dolog a fundamentalista keresztény csoportokban, mint amilyenek a Jehova Tanúi is. Ezért sok szexuálisan molesztált egyén a gyülekezeti környeztet számára "biztonságosnak" élheti meg, mivel a rossz családi minta vált számukra normálissá.
"A szülő fontosnak, erősnek, értékesnek akarja érezni magát, közelségre illetve szexuális örömre vágyik. Azok kihasználásával próbálja szükségleteit kielégíteni, akiket védelmeznie, támogatnia és segítenie kellene. A gyermek életében az a hely, amelynek a legbiztonságosabbnak kéne lennie válik a legveszélyesebbé."