A vérről...egy kicsit másként IV.rész
2017. március 10. írta: Csakegyember

A vérről...egy kicsit másként IV.rész

                 

20130821-betolakodo-genek-er-belulrol-aramlo12.jpg

A vér az élet, a törvény és a szeretet..../befelyezés/.

 

 

 

TÖRVÉNY GYENGESÉGE  ÉS A SZERETET EREJE

A törvény sokszor a belső konformitás érzését kelti mely lényegében eltakarja, hogy milyenek is az emberek igazán. Jézus idejében ez lehetővé tette a vallásvezetőknek, mivel  szigorúan a „törvény szabályai szerint éltek“, hogy külsőleg az emberek számára  úgy tűnjenek, úgy mutatkozzanak, mint jó és becsületes emberek. De bévül telve voltak képmutatással és törvénytelenséggel.

Ugyanez érvényes napjainkra is.
A törvény legkisebb hatását akkor éri el, mikor is olyan területekkel foglalkozik, melyek legközelebb állnak a szívhez, vagyis az érzelmekhez.

A törvény ugyanis megjelölheti és megbüntetheti a bűnözőt. De ez már nem elegendő egy kapzsi ember irányába, ki a törvényt ugyan betartja, de kapzsiságával és fösvénységével másoknak okoz szenvedést.

Egy gyilkost a törvény által el lehet itélni, sőt ki is lehet végezni, de a törvény már semmit sem ér olyan ember irányába, ki telve van utálattal, féltékeny, irigy, megkeseredett, telve van haraggal  és bosszúvággyal.

Kimondottan ha ez az ember még elegendően ravasz is ahhoz, hogy a „törvény keretein„ bévül  ezeknek még szabad utat is adjon. Ismerek ilyen embereket, kik közül többen is igen magas pozíciókban vannak.

Megfigyelhetjük azt a nyilvánvaló különbséget azon hozzáállásban, melyben másokat irányítanak a törvények a határozatok és az előírások külsőleges betartására, s azon hozzáállás között, melyet Pál használt, mikor is másokat arra indítványozott, hogy haggyák abba a rossz cselekvését.

Pál apostol  ugyanis állandóan a szeretetre hivatkozik, nem a törvényre.

A rómaikanak írott levelében így fejezi ki magát: „Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek; mert aki szereti a felebarátját, a törvényt betöltötte.Mert ez: Ne paráználkodjál, ne ölj, ne orozz, hamis tanubizonyságot ne szólj, ne kívánj, és ha valamely más parancsolat van, ebben az ígében foglaltatik egybe: Szeressed felebarátodat mint temagadat. A szeretet nem illeti gonosszal a felebarátot. Annakokáért a törvénynek betöltése a szeretet.“ ( 13:8-10 )

Pál apostol ezt a hozáállást személyesen be is töltötte, mikor problémákat kellett megoldania.

Az egyik ilyen ismert eset, mikor is a bálványoknak áldozott hús fogyasztásának a kérdése vetődött fel.

A négy dolog  közül az egyikről volt szó, melyet a Cselekedetk könyve 15. fejezetében is  tárgyaltak.

Sőt Korintuszban némely keresztény pogány templomokba járt hol a húst először feláldozták majd megfőzték és feltálalták,  különleges erre fenntartott helységekben. Mindezt a templom falain bévül.

Az ilyen cselekedet némely keresztény szemében, kiváltképpen a zsidókból lett keresztények szemében olyannak tűnt, miként tűnne  napjainkban  Jehova Tanúi  szemében egy olyan testvérük cselekedete,  ki részt venne pl. a Szent Patrik római katolikus / New York/ székesegyházban tartott étkezésen, melyet előzőleg megszentelne az ott szolgáló pap, és az étkezésből befolyt összeg a katolikus egyház számlájára menne.

Teoretikusan összehasonlíthatjuk, hogy miként is tekintene egy keresztény  ilyen helyzetre.

Ám nyilvánvaló, hogy az első században sokkal komolyabb problémáról volt szó.

Hogy miként állt Pál  ehhez a kérdéshez ?

Netán azzal ijesztgette a keresztényeket kik  pogány áldozati  húst fogyasztottak, hogy bírói bizottságot hívnak össze és kiközösíthetik őket ?

Esetleg a törvényre hivatkozott, vagy valamilyen törvénygyűjteményre mikor is ezt a szokást el akarta törölni ?

Ellenkezőleg,  megmutatta, hogy maga a cselekedet önmagában nem elítélendő, de a következményei, igen nemkívánatosak lehettek, sőt tragikusak..

Pál tanácsát a szeretetre alapozta, nem a törvényre.

Ezért  ezt írta az 1 Korintusz 8:1-12 –ben:  „ A bálványáldozatok felől pedig tudjuk, hogy mindnyájunknak van ismeretünk. Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít.Ha pedig valaki azt hiszi, hogy tud valamit, még semmit sem ismer úgy, amint ismernie kell.Hanem ha valaki az Istent szereti, az ismertetik ő tőle.Tehát a bálványáldozati hús evése felől tudjuk, hogy egy bálvány sincs a világon, és hogy Isten sincs senki más, hanem csak egy.Mert ha vannak is úgynevezett istenek akár az égben, akár a földön, aminthogy van sok isten és sok úr;Mindazáltal nekünk egy Istenünk van, az Atya, akitől van a mindenség, mi is ő benne; és egy Urunk, a Jézus Krisztus, aki által van a mindenség, mi is ő általa.De nem mindenkiben van meg ez az ismeret; sőt némelyek a bálvány felől való lelkiismeretök szerint mind mai napig mint bálványáldozatot eszik, és az ő lelkiismeretök, mivelhogy erőtelen, megfertőztetik.Pedig az eledel nem tesz minket kedvesekké Isten előtt; mert ha eszünk is, nem leszünk gazdagabbak; ha nem eszünk is, nem leszünk szegényebbek.De meglássátok, hogy ez a ti szabadságtok valamiképpen botránkozásukra ne legyen az erőteleneknek.Mert ha valaki meglát téged, akinek ismereted van, hogy a bálványtemplomnál vendégeskedel, annak lelkiismerete, mivelhogy erőtelen, nem arra indíttatik-é, hogy megegye a bálványáldozatot? És a te ismereted miatt elkárhozik a te erőtelen atyádfia, akiért Krisztus meghalt. Így aztán, mikor az atyafiak ellen vétkeztek, és az ő erőtelen lelkiismeretüket megsértitek, a Krisztus ellen vétkeztek.“

A törvény és annak betartásának szemszögéből tekintve tehát nem arról volt szó, hogy valaki evett – e az adott húsból vagy sem.

Amiről ugyanis szólt az egész az a szeretet és a  törődést volt,  hogy a szellemileg gyengébb testvér  “ akiért Krisztus szintén mneghalt“  nehogy a botlás veszélyének  legyen ezáltal  kitéve.  

Az érintett problémának ez sokkal nagylelkűbb megközelítése volt mely ugyanakkor lehetővé tette, hogy egy keresztény megmutassa, mi is rejlik igazából a szívében. Sokkal többet foglalt ez így magába, mint csak egyszerűen alávetnie magát valamilyen szabálynak vagy határozatnak.

A tanács melyet ebben az eseteben Pál adott  ugyanakkor nyilvánválóvá teszi, hogy az apostolok és a vének jeruzsálemi határozatára ( ahogy ezt feljegyezve találjuk a Cselekedetek 15. fejezetében) nem úgy tekintettek mint valamiféle „ törvényre“.

Ha ugyanis  tényleg „törvényről“  lett volna szó, Pál sosem írhatta volna le azt miket a korintusiaknak címzett. Ezen levélben egyöntetűen kifejezi véleményét, hogy a bálványoknak feláldozott hús fogyasztása lelkiismereti kérdés melyben az határoz, hogy másokat ezzel megbotránkoztatunk-e vagy sem.

Ha tehát valaki a Cselekedetek könyvének 15. fejezetét  „törvényként“ értelmezi, s ezen alapon továbbra is azt állítja hogy a benne található említése a vérnek arra utal,  hogy a keresztények így továbbra is a mózesi törvény alatt vannak a vér tekintetében, ezt azt jelenti, hogy teljesen figyelmen kívül haggya Pál apostol szavait.

Így ő a „ bálványoknak áldozott hús“ tekintetében, mely logikus öszefüggésben van a jeruzsálemi összejövetel teljes határozatával, nyilvánvalóan megmutatta, hogy az adott határozatnak nincs semilyen kötelező határozati értelme, nincs semilyen jogi vonatkozása.

Ha nem történhetne megbotránkozás, akkor senki sem itélhetné jogosan Pált vagy más keresztényt azért, hogy bálványoknak áldozott húst fogyasztott.

Vagyis Pál szavaival élve „ De nem a tulajdon lelkiismeretet értem, hanem a másikét. Mert miért kárhoztassa az én szabadságomat a más lelkiismerete? „ (1 Korintusz 10:29)

A keresztény szabadságnak sosem szabadna ahhoz vezetnie, hogy érzéketlenné válunk mások lelkiismerete és kétkedése  irányába.

A másik oldalon, senkinek sincs joga arra, hogy másokra erőszakolja lelkiismeretét, és így korlátozza krisztusi szabadságát, melynek az illető örvend.

Semilyen csoport, vagy bizonyos férfiak kiválasztott csoportja kik önjelölt apostolok képében tetszelegnek, nem rendelkeznek  ahhoz való joggal, hogy saját kollektív lelkiismeretüket másokra helyezzék és ez alapján itélkezzenek, bírói döntéseket hozzanak.

Az előző fejezetben azt boncolgattuk, milyen különbség van a törvény és az alapelvek között. A törvények hatalmat léptetnek életbe az autoritás kényszerítésének fényében, míg az alapelvek azon elvek alapján működnek, melyeket tartalmaznak.

Jézus gyakran tanított példázatok, történetek  segítségével, melyek nem törvényeket boncolgattak. A hallgatók elmélyében mégis nyomot hagytak, mint létfontosságú alapelvek és tanulságok.

Példázat a tékozló fiúról  nem arról szólt , hogy azt törvénybe  foglalták volna  és végül ez alapján  ezekután mindenkinek vissza kellett volna  fogadnia tékozló gyermekét ünnepséget tartva, vagy  ehhez hasonló.. Ehelyett kihangsúlyozza a szeretet szellemét, a nagyvonalú  szeretetteljes hozzáállást..

Az írásokban sok módszer összakapcsolásával találkozhatunk és az igazsághoz tartozik az is, hogy találhatóak benne nyilvánvaló tiltások és utasítások is, de találunk benne történeteket is, melyek megmutatják a helyeselt életmódot..(pl. szeretetben élni, békére törekedni a másokkal való kacsolatokban).. De találunk válaszokat is konkrét és aktuális kérdésekre.

Példaként említsük meg Pál apostolt, ki  nagyon sok az  idejében lejátszódó vitakérdéssel  kapcsolatban adott tanácsot és foglalt álláspontot. S mikor így tett célja nem egy új törvény megfogalmazása vagy kikiáltása volt, inkább az, hogy egészséges szellemi tanácsot adjon a diszkutabilis probléma megoldása érdekében

Miként lehet elérni az igaz egységet

Igaz, hogy a jogi ellenőrzés megalkotásával mások felett bizonyos mértékű egységre és rendre  lehet szert tenni.

De netán  ez  lenne az óhajtott és valóságos egység és rend  ?

Vagy csak  olyan egységről és rendről beszélhetünk ennek kapcsán, mely a személyes egyéniség elvesztésén és teljes alárendteltségen alapul ?

Ezért vetődik fel a kérdés, hogy  netán azáltal, hogy a személyes életünkben elutasítjuk  a kiválasztott férfiak egy csoportja által gyakorolt kontrollt  melyet felettünk  törvényeikkel és myagarázataikkal  gyakorolnak,   ekkor esetleg az igaz egység köteléke  ellen  tevékenykednénk ?

Ez netán azt jelentené, hogy  így majd akkor  mindenki elered saját útján, saját irányába, függetlenné , önteltté és önfejűvé  válik ?

Nem, nem  kell ennek megtörténnie, sőt nem is fog megtörténni, ha mindnyájan valóban elfogadjuk  annak vezetését ki a valódi szabadságot biztosítja számunkra

Miként  senki sem szeretheti egyszerre  a láthatatlan Istent  ugyanakkor  gyülölheti  felebartját, akként senki sem élhet Isten láthatatlan Fiával egyetemben, mikor is vitában és elkülönülve él azoktól, kik szintén Krisztushoz tartoznak és elismerik vezetését.

Ám az írások szerint ez nem valamiféle szervezethez való tartozást foglal magában, hanem a szeretetet. A szeretetet,  mely „ az egység tökéletes köteléke“, mivel „ .....a szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát..“ (1 kor 13:4,5)  

Mivel a szeretet a jót keresi mások számára.

A szeretet az embereket nem kényszeti, hogy egy kapcsolatban kitartsanak, hanem  arra készteti az abból fakadó buzgóság, hogy vonzódjanak  egymáshoz.

Bármilyen formája a keresztény egységnek, ami nem a szereteten alapul, az képmutató, és igen messze áll a  valóságtól. És csakis kereszténytelen eszközökkel lehet igy életben tartani.

 

A keresztény szabadság áldása.

Jehova Tanúi között napjainkban hihetetlen mennyiségű bonyolult szabályok összessége uralkodik, melyek szinte  az életük és viselkedésük minden területén elveszik tőlük azt a lehetőséget, hogy a saját lekiismeretük alapján dönthessenek.

Így lényegében egy  önkényuralom rabjaivá teszik őket,  kik  vallási alapú  bírósági törvényszék határozataitól függnek, melyet egy esendő és tévedő férfiak  csoportja alkot.

Mint volt részese ezen határozatoknak és tagja ezen törvényszéknek, meg vagyok arról győződve, hogy minden jelenlegi rossznak és problémának a gyökere abban rejlik, hogy elfelejtettük elismerni azt az igazságot, mely szerint mint keresztények  már nem tartozunk felelőséggel a törvény irányába, vagyis nem vagyunk már a törvény alatt.  Már Krisztus vezetése alatt, Isten ki nem érdemelt kedvessége alatt vagyunk..

Isten Fia által igazi szabadságnak örvendhetünk, mely felszabadított a törvényesség bilincseitől.

Így  örvendhetünk az  igazságnak, mely nem valamilyen  szabályok betartásából , inkább  szeretből  és hitből   ered.

Ezen isteni elrendezés felismerésének a hiánya, vagy éppen képtelensége, feltételezések, vagy kételyek, hogy egy láthatatlan szellemi lény megfelelően és hatékonyan tudja  irányítani és vezetni követőit itt a földön, s ezt anélkül,  hogy ehhez szüksége lenne  bármiféle   igen magasan szervezett  látható  és egységes központra, mely ugyanakkor  vallási törvényszékként működne.  És annak az el nem ismerése, hogy az emberek így is védelmezve lennének a rossz cselekvésétől, vagyis hogy ehhez ne lenne szükségük egy védelmező „börtönfalra“, melyet törvények,  határozatok, és szabályok alkotnak – ezek a lehetséges okok, miért is sokan, lehet a túlnyomó többségük  szinte fél attól a gondolattól, hogy mégsem kell a törvény zászlaja alá besorakozni, s hogy azt el lehet utasítani mint  ami nemcsak hogy teljesen praktikátlan, de veszélyes, és  rosszindulatú,  ami inkább az erkölcstelenséget mozdítja elő.

Isten szent szelleme mely Krisztus által elérhető számunkra, olyan erő, ami felette  áll azon  törvénynek is, ami  egy keresztényt arra  motivál,  hogy szeresse Istent és felebarátját.

Ezért mondhatta az apostol: „ Ha azonban a Lélektől vezéreltettek, nem vagytok a törvény alatt...................De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség. Az ilyenek ellen nincs törvény. ( Galáta 5:18, 22,23)

A keresztény szabadság nagysága éppen abban a tudatban rejlik, hogy teljesen szabadon és őszintén a cselekedeteinkben visszatükrözzük Isen ezen tulajdonságait, és így semilyen vallási elöljáróknak sincs joguk arra,  hogy az életünkbe helyezzék magukat és így elrontsák azt  a módot,  ahogy  személyesen mi fejezzük ki  szeretetünket, kedvességünket, vagy éppen  a szellem más gyümölcsét.

És így anélkül  tehetünk, hogy bármitől is  félnünk kellene, mivel tudjuk, nem vagyunk a „ törvény“ alatt,  a törvény ugyanis el lett törölve, így nem létezik.

Nem létezik szabályok semilyen  gyűjteménye sem, mely korlátozna bennünket abban  amiről szívünkben meg vagyunk győződve, hogy  mi a helyes, a  jó, a szerető, kedves,  Isten álltal jóváhagyott.

S ezt  mindannak ellenére, hogy ezzel némely személyek vagy éppen  csoportok nem fognak egyetérteni....

Ez semmi esetre sem kicsinyli le azon felelősségérzetünket, mellyel mint Krisztus által felszabadított emberek rendelkezünk.

Sőt, inkább ellenkezőleg még nagyobb felelőséggel rendelkezünk, mivel tudjuk hogy kell beszélnünk és viselkednünk, mint olyan embereknek, kik majd megitéltetnek nem valamilyen törvénygyűjtemény vagy  emberek által meghatározott  szabályok összessége alapján, de : “ Úgy szóljatok és úgy cselekedjetek, mint akiket a szabadság törvénye fog megítélni. Mert az ítélet irgalmatlan az iránt, aki nem cselekszik irgalmasságot; és dicsekedik az irgalmasság az ítélet ellen.“ ( Jakab 2:12,13)

A szabadság törvénye melyről Jakab a levelében említést  tesz ugyanaz,  mint a  legfelsőbb törvény, vagyis: „Szeretni fogod felebarátodat mint önmagadat......“

Az a tudat, hogy Istent megörvendezteti miként életünket a szeretet alapján, és nem valamiféle törvényes szabályok összessége alapján éljük, ez számunkra megtisztító és buzdító hatással bír.

Isten Fia ki a  mi „ Fejünk“ és “Urunk“, ki  felszabadít a törvény hatálya alól és olyan emberektől kik ilyen vallási törvényeket kigondolnak,  megfogalmaznak és  azokat mások számára  betartásként, követelményként  kirónak, számunkra  a szeretet megtestesítője.

Éppen ezért nem kell  azon igyekeznünk, hogy fejből megtanuljunk bonyolult szervezeti szabályokat és eljárásokat.

Lényegében egyáltalán nem kell a törvény fogalmán gondolkodnunk.

Inkább Isten Fiára  szeretnénk figyelmünket irányítani és arra, hogy mit tanultunk és tanulhatunk tőle a Bibliából

Jézust követve Így  élhetjük  leghűségesebben életünket.

Vége

Ki  türelmes volt és végig követte ezen értekezés összes részét,  annak most már elárulom/ habár ez bizonyos részekből kitűnt/, hogy ez  Raymond  Franz  " A keresztény szabadság keresése"  című könyve IX. fejezetének a fordítása, "A vér az élet, a törvény és a szeretet".

http://www.straznavez.cz/Freedom_Czech/Franz_HledaniKrestanskeSvobodyOnline.p

A bejegyzés trackback címe:

https://blogjt.blog.hu/api/trackback/id/tr4612326195

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

keresemazutam 2017.03.10. 18:56:14

Köszönöm a fordítást! Az érvelés mente kezdett gyanussá válni, es itt már biztos volt az összefüggés: -"Mint volt részese ezen határozatoknak és tagja ezen törvényszéknek,"-. Nagyon jó lenne az egész könyvet olvasni!!!

Csakegyember · http://jehovatanuikozepeskeleteuropaban.blog.hu/ 2017.03.10. 19:22:39

@keresemazutam: Szívesen. Igen a logikai felépítése....nyilvánvaló hogy Tanú..s olyan, ki igen komoly ismerettel rendelkezik a szervezet irányába. De nemcsak a szervezet ismerete, de a bibliai ismerete is kiválló..nem muszály mindenben vele egyetérteni...de a lényeg az ott van !

l.gabi 2017.03.11. 08:09:45

Nagyon örültem ennek a fordításnak. Jó lenne egyszer az egész könyvet lefordítani. Köszönöm neked, hogy ezt a részt lefordítottad!

l.gabi 2017.03.12. 08:01:37

@Csakegyember: Akkor van esély az újabb részekre? :)

Csakegyember · http://jehovatanuikozepeskeleteuropaban.blog.hu/ 2017.03.12. 09:03:15

@l.gabi: Nem zárom ki eshetőségét...Ám valami nagyon érdekelne ennek kapcsán, majd megírom...

Rudolf.jw 2017.03.12. 10:28:05

Sziasztok!
Ha írok egy összefoglalót a tegnapi botrányos Morris-látogatásról, akkor azt kiteszitek az oldalra? :)
Már több nickem volt, csak mindig elfelejtem a jelszót... :D

kingdom · http://blogjt.blog.hu/ 2017.03.12. 10:39:08

@Rudolf.jw:
Üdv, természetesen kitesszük, sőt izgalommal várjuk :)
Ha kész vagy vele, akkor a következő email címre küld majd el légyszíves:
blogkozosseg@gmail.com

Köszönjük

l.gabi 2017.03.13. 04:53:21

@Csakegyember: OK, várom a kérdést :)