A Mátrix rabságában
2017. február 07. írta: kingdom

A Mátrix rabságában

- avagy menekülés a valóságba ... lehetséges?

a1a3dcadce69a3431bf03bf12cdf78ea.jpg

Számtalanszor teszi fel magának az ember a kérdést, hogy van-e értelme segíteni azoknak akik valamely rendszer fogságában élik életüket? A kérdés bár jó lehet, eleve egyfajta pesszimista hozzáállás érzetét közvetíti, de mint látjuk majd, sajnos ez nem teljesen alaptalan. Az, hogy van-e értelme egyáltalán segíteni, sok esetben a befogadó emberi elme nyitottságán múlik. Éppen ezért helyénvalóbb az a kérdés, hogy „lehet-e, lehetséges-e" egyáltalán segíteni azoknak, akik valamilyen rendszer bilincseibe verve élik szürke kis életüket?

Sokat gondolkoztam magam is el ezen. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy az ember sunyin behúzza a farkát és okot keres arra, hogy a háttérbe húzódjon, sokkal inkább arról, hogy egyszerűen van-e értelme ? Úgy hiszem nem ismeretlen az érzés sokunk előtt, amikor valaki nagy reményekkel nekifog egy feladatnak és miután űzi azt, nem látja az egyértelmű eredményeket, ami sorozatos frusztrációkhoz vezet. Így már ennek okán is felvetődik a kérdés, van-e értelme időt vesztegetni „szemfelnyitós” feladatra?

Erről az egész probléma körről egy csaknem 17 éves film jut az eszembe, ami a maga rejtett filozófálgatós mondanivalóival mára már mintegy kultusz filmé vált. A film címe a Andy és Larry Wachowski által írt Mátrix és aligha van valaki aki nem látta. Emlékszem én még tanúként láttam az akkor még népszerű VHS kazin, de az helyett, hogy belemertem volna mélyedni azokba a mélységekbe amit a film tartalmazott, leragadtam a film akciófilm cselekményeiben való elragadtatásomban. Kár volt, mert sokkal több volt a filmben.

Később, sok-sok évvel jöttem rá, hogy a film mondanivalója pontosan telitalálat arra az anomáliára amit a cikk elején már vázoltam. Tudunk-e segíteni másoknak akik egy rendszer vasmarkai között vannak? Tudunk-e segíteni Jehova Tanúinak a szabadulásban mi, akik már felébredtünk és látjuk a valóságot, meg tudjuk-e mutatni nekik milyen mély a fehér nyúl ürege?

A film egyik emlékezetes párbeszéde miután Morpheus feltette a nagy kérdést Neo-nak a főhősnek, miszerint szeretné-e megtudni az igazságot, így folytatódik:

Neo: Az igazságot?

 Morpheus: Hogy egy rabszolga vagy, Neo. Megkötözve születtél, mint mindenki. Egy börtönben, mely érzékszerveiddel fel nem fogható. Börtön az elméd számára. (hosszú szünet, sóhajt) Sajnos, nem lehet elmondani, valójában mi a Mátrix. Látnod kell a saját szemeddel. Ez az utolsó esélyed. Aztán már nem fordulhatsz vissza.

 (A bal kezében Morpheus egy kék pirulát mutat.) (kép)

red-pill-or-blue-pill1.jpg

Morpheus: Ha a kéket veszed be, a játéknak vége. Felébredsz az ágyadban, és azt hiszel, amit hinni akarsz. (egy piros pirulát mutat a másik kezében) De ha a pirosat, és itt maradsz Csodaországban, én megmutatom neked, milyen mély a nyúl ürege. (Hosszú szünet, Neo a piros tablettáért nyúl.) Ne feledd, minden, amit kínálok, csak igazság, semmi több...

Sok tanú számára könnyebb bevenni a képletes kék pirulát és a későbbiekben nem gondolni arra, hogy amit hisznek, az igaz-e.

Ezalatt olyan személyekre gondolok, akik talán már hosszú ideje a szervezetben vannak és bár látják, érzik, hogy valami nem stimmel az éterben, de mégis azt választják, hogy megmaradnak a boldog nem tudásban és élik továbbra is szürke hétköznapjaikat. Nem vágynak a csodaország fehér nyulának odújának és mélységeinek feltárására. Igen sok tanú van és jómagam is ismerek tanúkat, akik inkább a kék kapszulát választották és megmaradtak az általuk vélt komfortzónájukban, az általuk vélt igazságban. Valóban azt is mondhatjuk, hogy ezt választották, ugyanis nekik is fellebbent a függöny még ha csak egy pillanatra is, ott volt nekik annak lehetősége, hogy elvegyék a piros kapszulát ami valóban semmi egyéb csak az igazság önmaga.

 A magam részéről vissza gondolva, jobban jártam volna ha Neo-hoz hasonlóan egyből a piros kapszuláért nyúlok és elkezdem a nagy utazást a mátrix valóságban a titokzatos fehér nyúl üregét kutatva, de sajnos ez a film után csak hosszú-hosszú évekkel később valósulhatott meg. Méltán állíthatom, hogy az utólagos választást sem bántam meg, mert rendkívül érdekfeszítő és izgalmas kalandokat rejt magában így utólag is a felismerés. De már az én példám okánál fogva is jól látszik, milyen könnyű elveszni hosszú évekre egy rendszerben.

Joggal vetődik fel a kérdés miért kell ennek megtörténnie, miért nem választhattuk előbb, amikor erre lehetőség kínálkozik? Miért nem jön el a pillanat sokaknak, hogy merjenek a piros kapszuláért nyúlni? Valószínűleg erről külön pszichológiai eset tanulmányt lehetne írni amire én nem vállalkoznék. Azonban annyit mondhatok a személyes tapasztalataim és sorstársaim megfigyelése alapján, hogy ehhez bizony be kell érni. Ha csak a szóban forgó filmünk főszereplőjére gondolunk is Neo-ra, mire eljutott idáig, hogy választhatott, bizony fenekestől feje tetejére fordult az élete. Számára nem volt kérdés, hogy melyik kapszula lesz a helyes választás. Ennek kapcsán a film egy másik idézete jut eszembe. (kép)

matrix.JPG

Valahol talán ez lehet a mélyen gyökerező oka annak, hogy nem jutottunk el hamarabb odáig, hogy kimerjük nyújtani kezünket a jelképes piros kapszula után. Kellett számtalan negatív élmény és hatás, hogy ez megtörténhessen. Be kellett érnie a dolognak az életünkben és ezután már semmi nem állíthatott meg minket.

Mégis a fenti mémmel összhangban bizony nem mindenki jut el ebbe az állapotba pontosan a megfogalmazott gondolat miatt. „Legtöbbjük reménytelenül függ a rendszertől”

Gondoljunk csak bele mennyire így van ez. Ha csak azokra a gyermekekre gondolunk akik kockáztatják a szülőkkel való jó kapcsolatot az esetleges távozásuk miatt. Vagy azokra akik az Úrban házasok és egyéb szervezeti kapcsolataik miatt szervezet függők. Felvigyázók sőt magasabb szervezeti kiváltsággal rendelkezők, különleges-úttörők akik már anyagilag is függenek a szervezettől. A feltételezés igen is helytálló ezekben a helyzetekben, de ezzel még nem is említettem minden eshetőséget.

Egy aktív tanúval való beszélgetésem során, aki előtt teljesen nyilvánvaló volt már sok szervezettel és tanításaival kapcsolatos hamis teória és akitől a beszélgetést követően joggal remélhettem volna valami érdemi lépést (mert akkor már a kezemben lapult a piros kapszula) végül mégsem tett semmit, nem volt kíváncsi arra, milyen mély a fehér nyúl ürege.

Akkor még értettlenül álltam az anomália előtt. Ma már tudom, hogy ő is reménytelenül függött a szervezettől sokad rangúan is. Bármiféle cselekedet ami Neo piros kapszulában rejlő kalandjait rejtette volna magában már a puszta a gondolata próbára tette őt és köszöni szépen, de nem kell neki ez az utazás. Ez tulajdonképpen egy logikus cselekedet és valahol érthető is. De vajon a cikk elején megfogalmazott gondolat alapján. Tudunk segíteni? Van értelme ennek a frusztráló példák ellenére is? Úgy hiszem igen, de ez koránt sem olyan egyszerű feladat. Olyannyira nem, hogy a filmünk Morpheus-ával összhangban a legnagyobb alázattal is csak annyit mondhatok.

Sajnos, nem lehet elmondani, valójában mi a Mátrix. Látnod kell a saját szemeddel.”

 Folyt köv.

Kingdom

morpheus01.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://blogjt.blog.hu/api/trackback/id/tr1712189154

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

t.csilla · http://blogjt.blog.hu/ 2017.02.07. 08:02:08

A cikket olvasva a szabad akarat kérdése jutott eszembe. Sokan úgy szeretnek utalni a szektában rekedt emberekre, mint akik "agymosottak" vagyis az alkalmazott etikátlan meggyőző módszereknek köszönhetően nem szabad akaratukból vannak béklyóban tartva. Ez igaz is, mivel fontos és alapvető információkat tartanak távol tőlük mind az indoktrináció ideje alatt, mind később, hogy megtartsák őket ebben a tudatmódosított állapotban. Vagyis igaz, hogy a szabad akarat, mint olyan, az egy vicc az ilyen szervezetekben, mégis az egyes tagoknak van némi szabadságuk, még akkor is, ha ez nem egy valódi dolog. Pl "szabadon" elhagyhatják a szervezetet, igaz a családjuk kitagadja őket ugyanennek a szervezetnek a kifejezett parancsára......de még így is van egy terület, amiben dönthetnek: vagy egy hazug szervezetet választanak, és a családjukat, akik ragaszkodnak ehhez a hazugsághoz, vagy azt választják, hogy nem hajlandóak tovább megnyomorítani a saját lelküket. Ez nyilván nem valódi választás, de mégis csak választás valahol. Az emberek a történelem során igen sokszor voltak hasonló választások elé állítva (Pl háborúkban), sőt elmondható, hogy sokkal többször volt ilyen, mint az a fajta szabadság, amiben mostanában részünk lehet (nos elvileg, és egyeseknek). A legtöbb forradalmat ennek a szabadságnak a nevében vívták. Ez nem adatik magától, nem jár alanyi jogon (elvileg járna, de a gyakorlatban nem adják ingyen). Azok a szervezetek (nem csupán vallási, hanem politikai és üzleti stb), melyek kihasználják az így "bebódított" egyéneket nem érdekeltek abban, hogy tagjaik önállóakká, kritikus gondolkodásúvá váljanak, mert akkor nagy valószínűséggel bezárhatják a boltot. Érdeke csak az érintett egyénnek lehet, de ha nincs erre igénye, akkor nem lehet azt felkelteni kívülről. Sőt veszélyes is!
eletazortoronyutan.blogspot.co.uk/2014/05/egy-pillango-tortenete.html
Ennek a blognak, sőt bármiféle aktivizmusnak a jelenlegi tagok felé csak akkor van értelme, ha ezt átlátják az ebben résztvevők. Más dolog megosztani a tapasztalatokat, vagy információkat szolgáltatni arról a szervezetről, melyben benne vannak (és amiket előlük eltitkolnak) - olyanoknak, akik már elkezdték az önálló döntéshozatalt, vagyis saját maguk lépték át a társulati szabályokat a "hitehagyott" anyagok olvasásával -, és megint más dolog megpróbálni meggyőzni a bentlevőket arról, hogy hagyják ott a szervezetet, mer nekik az nem jó.

l.gabi 2017.02.07. 09:55:52

Tetszik amit írsz, miszerint meg kell érni ahhoz is, hogy valaki dönteni tudjon a szervezet felől. Ez egy érdekes szempont, az eddigi ilyesféle beszélgetéseimben ez nagyon háttérbe szorult.

nicku · http://kharapisztisz.blog.hu/ 2017.02.07. 10:17:51

@l.gabi: Szerintem is meg kell érni a piros tablettához.
A szektában lévő emberek nem tudnak saját maguk döntéseket hozni, nem tudnak felelősséget vállalni, egyszerűen elfelejttették velük hogyan kell, mert mindig mások hoztak helyettük döntést, mindig a felelősöket keresték egy-egy adott helyzet megmagyarázásakor, a legtöbbjük pedig ilyenkor csak hárította magáról a felelőséget, mert félt a következményektől. Addig még saját maga nem érzi azt az illető, hogy ő nem akar tovább közéjük tartozni, addig nem lehet onnan kihozni őket. Addig még saját maga nem tud felelőséget vállalni a tetteiért, nem fog kijönni onnan. Elsősorban azért, mert a Társulat megfélemlíti őket. Kimész? De hova? Nincs más hely, ahova mehetnél! Kimész? Meghalsz! Maga Isten pusztít majd el! Kimész? Elveszíted a bent lévő rokonaidat! A gonosz emberek közé akarsz menni? Magad is olyanná fogsz válni!
A megfélemlítés hatásos módszer, hogy az ember leblokkoljon és ne tudjon gondolkodni. Rengeteg embert tudnak ezzel a módszerrel magukhoz láncolni. Azoknak lehet segíteni, akik látják a hibát és mernek lépni, akik mernek újra a válaszok után kutatni.
Sokan azért maradnak bent, mert nincs saját állásuk, magas pozíciót töltenek be. Minek menjen ki, hiszen jó helyen van, ő dirigálhat másoknak, és még pénzt is kap. Menjen mindennap dolgozni? Neki dirigáljonak? Szóval, több minden van itt, amit figyelembe kell venni. Persze, attól még nem jelenti azt, hogy a munka amit végzünk hiábavaló lenne.

kingdom · http://blogjt.blog.hu/ 2017.02.07. 13:53:29

@t.csilla:
mondod:
"Sőt veszélyes is!"
Ezt magam is így gondolom. Aki már nem védekezik aki nyitott, csak azzal kapcsolatban feltételezhető, hogy megtud birkózni az igazsággal.

kingdom · http://blogjt.blog.hu/ 2017.02.07. 14:01:39

@l.gabi:
Érdemes amúgy újra nézni különböző életszakaszunkban is a filmet. Mindig talál az ember egy-két új gondolatot ami elgondolkoztatja. Ilyen ... a "meg kell érni hozzá" gondolat is, ami ugyan szó szerint nem hangzott el a filmben, de szépen levezethető Neo-val kapcsolatos előzetes történésekből. :)

kingdom · http://blogjt.blog.hu/ 2017.02.07. 14:14:09

@nicku: "Sokan azért maradnak bent, mert nincs saját állásuk, magas pozíciót töltenek be. Minek menjen ki, hiszen jó helyen van, ő dirigálhat másoknak, ..."
Hát mit ne mondjak sok ilyen embert ismerhettem meg sajnos. Csak a szervezeten belül voltak valakik a magán életben a munkahelyen jelentéktelen, tehetségtelen "szürke kis senkik". No, de a gyülekezetben, ők voltak az ISTENKIRÁLYCSÁSZÁROK"(!) :) Persze, hogy nem érték be a magánéletük nyújtotta sivársággal amit az élet alapból kiosztott nekik ... valahol meg kellett szerezniük természet szerint meg nem kapott dolgokat.(hatalom, mások irányítása, kiosztása, stb).
Szerintem az ilyeneknek annyira hiányozna mind ez, mint a drogosnak a drog. Nehéz elképzelni, hogy könnyen lelépjen az ilyen ember. :)

Csakegyember · http://jehovatanuikozepeskeleteuropaban.blog.hu/ 2017.02.09. 08:08:08

@kingdom: Amúgy a cikk is nagyon jó....De még elemeznem kell...

Csakegyember · http://jehovatanuikozepeskeleteuropaban.blog.hu/ 2017.02.09. 08:21:44

@kingdom: Igen nagyon jó cikk S a felhasznàlt történet tökéletes.....Ez a cikk is sokáig érett...S megérte...Engem màr a film is elgondolkodtatott annakidején...És sosem gondoltam hogy rajtam is beteljesednek az ott megfogalmazottak..Igen az igazságot Nagyon nehéz elviselni, sőt sokszor szinte elviselhetetlen...De így két év utàn, mikor is bevettem a piros bogyót azt kel hogy mondjam megérte...làtom a fényt az alagút végén , sőt néha úgy tűnik hogy már a fejemet is ki tudom dugni az alagútból....Kémény, nagyon kemény, de úgy gondolom megérte az igazság mindazon szenvedést amin eddig keresztül mentem, mert ez nem megy fájdalommentesen, ordítva....

Csakegyember · http://jehovatanuikozepeskeleteuropaban.blog.hu/ 2017.02.09. 08:36:29

@Csakegyember: Ja és nem megy Morpheus és bandájának a segítsége nélkül... :) Az esetek többségében véleményem szerint szükség van rájuk...Nekem legalábbis minden bizonnyal !!

kingdom · http://blogjt.blog.hu/ 2017.02.09. 14:35:32

@Csakegyember: "megérte az igazság mindazon szenvedést amin eddig keresztül mentem, mert ez nem megy fájdalommentesen, ordítva.... "
>
Ebben az az igazán izgalmas, hogy még mindig nem rendelkezünk azzal a nagy mindentudással, ami a fehér nyulat illeti még nem csíptük nyakon :)
De ez teszi széppé és izgalmassá az utazást.

Csakegyember · http://jehovatanuikozepeskeleteuropaban.blog.hu/ 2017.02.09. 17:02:45

S eljutottunk oda, mi is az az igazság....vagyis a nyulam bulam, amiről Egonymus is értekezett...

2017.02.09. 20:39:55

A nyúlon nem egyszerű átjutni:
youtu.be/Pkt7rL_X9n4
Bocsi, nagyon jó a poszt, de ezt nem hagyhattam ki. :-D

kingdom · http://blogjt.blog.hu/ 2017.02.09. 21:01:50

@Marci kérdez:
Az egyik kedvenc jelenetem a filmből. :)

Fiorina 2017.02.11. 17:56:27

Bizony...meg kell erni!!!
Kinel mikor jon el, ki mikor sokall be. Sokszor megkonnyiti, ha kikozositik az illetot. Eloszor sokk, aztan rajon, hogy a leheto legjobbat tettek vele. :)

kingdom · http://blogjt.blog.hu/ 2017.02.12. 13:31:57

@Fiorina: Erre van az a mondás, hogy ha megdobnak kővel legalább építsünk belőle valamit. Ha a kiközösítés a kődobás, akkor az valóban egy lehetőség arra, hogy elkezdjen nyílni kifelé az ember. Főleg ha igazságtalannak és méltánytalannak érzi azt. Ez utóbbi esetében sokkal nagyobb az esély arra, hogy elkezdjen gondolkodni.

t.csilla · http://blogjt.blog.hu/ 2017.02.17. 10:54:26

@Fiorina: @kingdom: Ez így van, csak sajnos az igazságtalan eljárás megviseli az embert lelkileg. Ha ez a lehető legjobb, amire képesek, akkor mi lehet a legrosszabb ...:)

kingdom · http://blogjt.blog.hu/ 2017.02.17. 13:07:33

@t.csilla:
Ez igaz, megvisel, de képzeld csak mekkora erők szabadulnak fel egy-egy igazságtalanság után ... jó esetben elkezd gondolkozni az ember és kimozdul az évtizedes komfortzónájából.
Nem úgy ,hogy a szervezeten belül találjon megoldást a problémára, ... nem ... hanem kezd kifelé nyílni .... Ehhez idő kell, és jó néhány orrba rúgás, kinek egy, kinek kettő ... én jó sokat elbírtam.

Aztán miután átéltem jó néhány ilyen jellegű igazságtalanságot, és egy szép napon összeállt egy nagy válasszá. >>Hogy ez a hely nem lehet az igazságos isten szervezete, sőt köze sem lehet hozzá! ... Ehez kellet, hogy vérezzen az orrom, amúgy az életben nem jöttem volna ki onnan.

A baj az lehet amikor az ember mindezen hatások ellenére is belülről várja a válaszokat, (mert van ilyen is)... na az az ember menthetetlenül ostoba.

Fiorina 2017.02.17. 13:18:40

@t.csilla: Meg bizony. Engem is megviselt. Foleg, hogy en kozel egy evig meg jartam gyulekezetbe...mintha gyilkos vagy pedofil lettem volna...borzaszto. Aztan egyszercsak atfordult ez az egesz...mindig is kegyetlennek es igazsagtalannak tartottam a kikozositest, de egy este az egyik ven olyat mondott, hogy azt mondtam magamban...na itt a vege. Elmentek ti a k......
A labam tobbe be nem teszem. Akarmennyire fajt a megalazas...egy ut volt....mert lelki teher nelkul megszabadultam az elmult 27 evtol. Lezartam, nem gerjeszt mar bennem duhot. Sajnalom melysegesen, akik meg nem keszek de erzik, hogy ez milyen gaz mar. Akik meg felnek...de hat mitol?? Nincs mitol....ez itt a valodi szabadsag, valodi SAJAT lelkiismerettel.
Es igen, tok jol megfogalmaztak elottem, hogy sokaknak sz@r a munkaja es itt valakik lehetnek. Fonokok, diktatorok, birok, pszichiaterek..mivel sekelyes a szexualis eletuk ezert belemasznak maseba..elvezkednek mason...fujj. Szegyellem, hogy valaha kozejuk tartoztam.
Es aki meg csak fontolgatja a piros kapszulat.....igen...nehez lesz, egyedul lesztek egy darabig. Megvetessel neznek ratok...HAT AZTAN??????Az csak atmeneti, kibirhato, az "aldozat" jelentektelen a "jutalomhoz" kepest. Ez a valodi elet ;)

t.csilla · http://blogjt.blog.hu/ 2017.02.17. 15:11:32

@kingdom: Igen, sajnos én is afelé hajlok, hogy az indoktrináció oly súlyosan bezárva tarthat valakit a saját elméjébe, hogy csak egy sokkoló tapasztalat révén juthat ki abból. Ilyen formán még "hálás" is lehet magának a sokkoló tapasztalatnak, mintha az pozitív hatással lett volna az életére. Ez azért eléggé összezavaró tapasztalat lehet.
A legjobb az, ha valakiben belülről fogalmazódnak meg kérdések, sőt magukban a társulati kiadványokban találja meg az ellentmondásokat (van elég belőlük), és akkor hagyja el a szervezetet, mielőtt még súlyos attrocitások érnék. A legtöbbünknél ez fordítva volt, így a szabadságunk sokba került. De gondolom, mindenkinek azzal kell tudni valamit kezdeni, amije van.