JT Egyház = Intézmény?
2016. október 28. írta: Egonymus+

JT Egyház = Intézmény?

Ráakadtam egy évekkel ezelőtt, e-mail-ben kapott levélre. Egy Jehova Tanújától kaptam. Lehet, hogy valakinek ismerősek ezek az emberi kapcsolatrendszerekre, így Jehova Tanúi egyházára is jellemző torzulások. Mikor beszélhetünk, egy emberek által létre hozott szervezet elintézményesedéséről? Mikor kezdődik meg ez a jellemzően törvényszerű, kivédhetetlen folyamat?

– Egy emberek alkotta csoportosulás egyetért egy bizonyos cél megvalósításában. A saját jövőbeni érdekük által motiváltan, létre hoznak egy közösséget a cél megvalósítására. Lehet ez egy vállalkozás, egyesület, egyház, vagy bármilyen formáció. A végcél elérésének időpontját senki nem tudja biztosan behatárolni. A megalakulás utáni lelkes együttműködés, az alábbi okok miatt kezd észrevétlenül átalakulni. 

– A szervezeten belül, mindenkinek a munkája szükséges a közös cél eléréséhez. A feladatok különbözőek és összehasonlíthatatlanok, mégis kezdi mindenki a saját feladatát fontosabbnak és nélkülözhetetlenebbnek tekinteni. Beszűkülten, az egységes működést a végcél érdekében, a részfeladatok gépies elvégzése váltja fel. Az egy-egy részlegen belül dolgozó egyének szinte úgy funkcionálnak, mint egy gépezet fogaskerekei. 

– A szervezeti formája és struktúrája fontosabbá válik, mint azok, akikből a szervezet áll. Így már a célokat az egyén nem érzi sajátjának, hanem távoli ideának, amit a szervezet majd megvalósít. A személyes motiváltság megszűnik, a megvalósíthatóság bizonyosságát felváltja a reménykedés. Az egyéniség és az alkotószellem kezd elveszni a struktúrák tömkelegében. 

– A szervezet légköre kezd fenyegetővé válni, már nem nyílt, nem szabad, melynek egyik világos ismertetőjele a kényelmetlen kérdések feltételének mellőzése. A szervezet merev, rugalmatlan lesz. Az irányítás visszaél a hatalmával. 

– Az emberek leginkább a szervezetnek szolgálnak, semmint azoknak a célkitűzéseknek, amelyek elérésére a szervezet eredetileg megalakult. Egymás megértése alig, vagy egyáltalán nem megy, különösen a fojtott légkör és a bürokrácia miatt. 

– Az emberek munkájuk rabjaivá válnak. A szervezet politikáját lefektető kézikönyv és a rendszabályok gyűjteménye egyre vastagabb lesz, és szemlátomást csökken az új ötlet és gondolat. 

– Ebben a fagyos környezetben a létfenntartás érdekében mindenki kezdi kifejleszteni saját érdeklődési körét a szervezeten belül, ami csakhamar oda vezet, hogy konkurencia és megoszlások lesznek az egyes részlegek, osztályok, szervezeti szintek között. A szervezet közös célkitűzését olyan kisebb célok tömkelege váltja fel, amelyeknek jóformán semmi közük sincs egymáshoz, és ez elkerülhetetlenül az egység hiányához vezet a szervezet egészén belül. 

– A morál egyre romlik, a kezdeményező szellem többnyire hiányzik (a kreativitásról már nem is szólva). Az embereken úrrá lesz a csüggedés, és gyakran bírálják a szervezetet is, tagjait is, különösen a vezetőket. A problémákról alkotott egyéni vélemények, elszigetelik a tagokat egymástól. Bizalmatlanná teszi őket. 

– Az idő múlásával, ahogy a szervezet egyre nagyobb lesz, az elintézményesedés folyamata felgyorsul. Kifejlődik a vezetőségi hierarchia, ami csak növeli a kommunikációs problémák felülről lefelé, lentről fölfelé haladó irányát. Azok, akik lent vannak, sőt, még azok is, akik valahol középen helyezkednek el a szervezetben, egyre inkább úgy érzik, hogy ők egyáltalán nem jönnek számításba, nincs szavuk a szervezetben. 

Ha egy szervezeten belül ilyen jelek láthatók, akkor az elintézményesedés már nagyon előrehaladott állapotban van! 

Persze ez csak egy lehetséges vázlata egy negatív intézményesedés lehetőségének, de ezek a jellemző viselkedési formák jelzik egy szervezet deformitását és talán a céltévesztését is.

A bejegyzés trackback címe:

https://blogjt.blog.hu/api/trackback/id/tr4611844905

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

l.gabi 2016.10.28. 07:19:25

Amíg sok felekezetben számolnak az elintézményesedés veszélyeivel, szerintem Jehova Tanúi között nem.
1999-ben hallottam erről a témáról beszélgetést a vének között, de a veszélyt emlegetőt a többiek nem is értették. Próbálta nekik elmagyarázni, de megbélyegezték szegényt, mint aki csak problémát akar keresni és sikerült találnia neki valamit.

Pár év múlva tudtam meg ettől az embertől, hogy ő sem magától vette észre a jelenséget. Amikor a kinevezését megkapta és szembesült a rá váró feladatok hatalmas mivoltával, elkezdte képezni magát. Többek között megvette Gene Getz gyülekezetépítésről szóló könyvét is és abból értette meg ezt a problémát.

Amikor erre a beszélgetésre sor került, akkor már nem volt felvigyázó és úgy írta le azt az 1999-es helyzetet, mint egy reménytelen küzdelmet. Szerinte az elintézmenyesedés folyamata Magyarországon 1988 után indult meg és az évek múlásával egyre kevésbé küzdöttek ellene, mert amit érzékeltek belőle, az a fejlődés és a felzárkózás útjának tűnt. Szintén az ő véleménye, hogy a folyamatnak sok olyan áldozata lett, akik eleinte éppen önmaguk voltak a legnagyobb és leglelkesebb építői.

kingdom · http://blogjt.blog.hu/ 2016.10.31. 10:14:17

@l.gabi: Sajos ez így van. A nyolcvanas évek megtérői még talán a kilencvens évek eleji megtérők, még viszonylag egy szellős közösséghez tartozhattak amit még nem igazán raktak tele a szervezet fogaskerekeivel. Vagy ha igen a gyülekezetek igen sokáig rugalmassan kezelték a szabályokat. Az akkori megtérők szinte még egy családi közegbe jöttek, szemben a mai már agyon teokratizált gépezettel. Azok akik a nyolcvanas években, vagy az előtt tértek meg, már nem tudták érthető okokból ezt a fajta változást felvenni, ami nagyon sok fejhullással járt.

Több ilyen felvigyázóról tudok akikiket azért váltottak le mert nem tudott olyan mértékben igazodni az új irányhoz, hogy az kellőképen teokratikus legyen, így a fiatal generációs vének, KÖF -ök hamar találtak okot arra, hogy félre állítsák ezeket a véneket. Ha nem is leváltották őket, de hamar kikerültek a szolgálati bizotságból és úgymond "mezei vének" lettek.
Olyan vént is ismertem, aki saját maga mondott le a véni tisztségéről a 90- es évek közepén mert már nem tudott azonosúlni a sok szabályal, de nem is annyira a szabályokkal hanem azzal, hogy ezt mindenképpen kiakarják tőlle erőszakolni a véntársak és a Köf-ök. Ez lelkileg megviselte,megterhelte és inkább beadta a kulcsot.
Amúgy ez valóban nem egy Jehova Tanúi jelenség. Tulajdonképpen az összes népegyház "szervezet"-i sémára épül a maga teologiai bürokráciájával. A Katolikus egyház például évezredekkel megelőzte JT. már ebben, a Református és Lutheránus egyházak szintén "gépszagúak".

Egyik kedvenc íróm aki mellesleg Református lelkész volt, Csia Lajos már látta ezt a jelenséget a múlt század elején amit napjai egyházában ő maga át is élt. Talán ebből az indítatásból született meg az egyik legnagyobb műve : Az örök reformáció.Páratlan könyv a maga nemében és a témában ajánlom mindenkinek, bár igen nehéz olvasású, minden lapja óllom nehéz gondolatokkal tele.

Nem véletlen talán az sem, hogy kezd elterjedni az úgynevezett házi- gyülekezet jelenség. Álítolag Amerikában már igen elterjedt a dolog. Az elv amire épülnek ezek a gyülekezetek, hogy Krisztus nem egy szervezetet ,vallás rendszert alapított, hanem egyszerűen gyülekezet amit a családhoz lehet inkább hasonlítani. Egy élő testet hozott létre, semmint egy gépezetet. Valóban óriási a különmbség, legalább annyi mint egy gép és egy élő test között.
Talán nem meglepő, de Pál már előre látta azt ,hogy megtörténhet mindez és a Galataiakat már figyelmeztette arra ami sajnos később mégis megtörtént világméretekben :

Gal 2:4 "Szükséges volt, hogy beszélgessünk ezekről a kérdésekről, mivel néhány olyan ember furakodott közénk, akik magukat testvéreinknek mutatták. Ezek titokban akarták megismerni azt a szabadságot, amit Krisztus Jézusban kaptunk, hogy szolgává tegyenek bennünket."

Ezt a helyzetet un. tekintélyes vének álltestvérek generálták, akiknek valószínű már valami hátsó szándékuk volt. Ez az ami kiteljesedett mégis és az egyház intézményéhez vezetett. Jehova Tanúi-nál ugyanez történt meg mintegy saját belső folyamatok eredményeként, amit előrehaladásnak, teokráciának neveznek, égi-szekér stb.

Érdekes megfigyelni azt a jelenséget is, hogy akik kijönnek a tanúk közűl és mégis hívők tudnak maradni, szintúgy a szervezettel ellentétes, családias gyülekezetekhez tudnak csak csatlakozni. A környezetemben egy példát sem találtam akik valamelyik egyházhoz csatlakoztak volna hivatalosan. Helyette (jó esetben) van egy kis csoportjuk akikkel rendszeressen találkoznak, és élnek az istenadta szabadságukkal.
Sokszor hangzott már el a blogokon, hogy az ex tanúk be vannak oltva szektaság ellen. Én ezt annyival toldanám meg, hogy nem csak szekta, de minden más vallás "szevezet" ellen is :)

l.gabi 2016.10.31. 18:20:13

@kingdom: Pár helyen még a kilencvenes évek közepén-végén is küszködtek a felzárkózással, egy kisebb vándorlás is elindult pár olyan gyülekezetbe, mivel "ott még megvan valami a régi hangulatból" - mondták.

Az itteni felekezeti élet (vallási piac) nagyon más, mind a gyülekezetek, mind az emberek oldaláról. Annyira nem elterjedt a házi gyülekezet, ahogyan azt sokan szeretnék, de létezik.
Azért terjed nehezen, mert sok földrajzi értelemben vett helyi gyülekezet időben kapcsol és megadja mindazt, amit egy házi gyülekezettől vár valaki, sőt, többet is. A JT-szervezetből ez a fajta "mindennapi reformáció" nagyon hiányzik

Egész mást jelent itt egy gyülekezethez tartozni, mint otthon. Sok otthoni klasszikus egyházközség, gyülekezet, miegymás éppen úgy elfogyna itt, mint ahogy a JT-szervezet angol nyelvű gyülekezeteivel is történik.

Sitites 2017.01.29. 09:26:43

@kingdom: Gondolom, azért van így, mert már finom érzékük fejlődik ki ekkorra a deformitásokkal kapcsolatban. Egy szektából érkezve sokkal világosabb egy nagy egyház (gyülekezeti) működése (ha minden nem is). Amit mi (katolikus vagyok) sokkal lassabban, sokkal nehezebben veszünk észre és rengetegféle magyarázatot is találunk rá, igyekszünk magunknak megmagyarázni: nem úgy van az, biztos azért olyan, mert...
Pedig ugyanazok a problémák, deformitások, sőt eleve rossz működések itt is megvannak, de szinte elbújnak a "tömegségben" és "nagyságban".

kingdom · http://blogjt.blog.hu/ 2017.01.29. 10:48:13

@Sitites: Való igaz, érzéki pszichológiai okai is vannak, ami azért tényleg elég erős védőfalat húz az egyén köré :) Jó magam, egyetlen egy egyházszervezethez sem tudtam csatlakozni, előbb vagy utóbb mindig átláttam a szitán mire is megy ki a játékuk. Ma már ha (valódi) ideál kereszténységre gondolok, sokkal inkább egy belső intellektuális hitre gondolok, semmint bármilyen felekezetre. Nem hiszem, hogy ma bármelyik nagy egyházhoz, kisegyházhoz, szektához köze lenne az egykori ács fiának. :) Egy rossz beidegződés és valóban nem csak a tanúknál, hogy szervezeti hierarchiában gondolkodnak, rendszerekben (fogaskerekekben) amitől iszonyodom. Valójában ha csak az evangéliumokat nézzük a kereszténység sokkal inkább az egyénről a hitről szól és sokkal inkább a családhoz hasonlítható semmint egy (géphez). :) Szerintem.