A szekták jellemzői
2016. március 17. írta: nicku

A szekták jellemzői

Az alábbi esszé Steven Hassan szektaszakértő, Jeff Hawkins volt szcientológus felsővezető és Janja Lalich író és szektakutató művein alapul.

 

A SZEKTÁK JELLEMZŐI

Mit is jelent az, hogy "szekta"?

Jelen témakörben a szekta szó másodlagos, hétköznapi jelentését alkalmazzuk:

Olyan hitbéli alapelvek és azokra épülő gyakorlatok/tanítások, melyek révén a tagokat olyan dolgokba vonják bele, vagy olyan dolgokat sajátíttatnak el velük, melyek számos területen kedvezőtlenek az egyén személyes, lelki életében. Negatív hatásaik sokszor az egyén személyközi kapcsolataikban is megnyilvánulnak.

 

letoltes.png

Ez egy egyszerű definíció, a Wikipédiáról származik. A baj az, hogy nem nyújt megoldást a szektákkal kapcsolatos örök kérdésben. Egész pontosan a "vallásszabadság kontra szekták általi kedvezőtlen hatások" kérdésében.

Ezzel szeretnék ebben a cikkben foglalkozni és kifejteni, hogy mik a szekták pontos jellemzői. Letisztult, közérthető képet akarok alkotni arról, hogy mik is ezek, hogyan működnek, és mire számítsunk velük kapcsolatban.

Tulajdonképpen nem azzal van baj, hogy az adott felekezet milyen szokatlan vagy bizarr dologban hisz.

Az emberek abban hisznek, amiben csak akarnak. Ez így van rendjén, hiszen ez egy alapvető emberi jog.

Ha János abban hisz, hogy Gipsz Jakab a Messiás, és kizárólag az ő tanításai révén érhető el az üdvözülés,
akkor ehhez teljes mértékben joga van. Ugyanakkor - és ez a lényeges pont - Jánosnak ahhoz is joga van, hogy védve legyen az olyan módszerek ellen, amelyek meg akarják győzni arról, hogy Gipsz Jakab az egyedüli Messiás, hogy így aztán olyan dolgokat tegyen meg, amiket alapesetben nem tenne.

Sok esetben a szektatagok családtagjai, barátai - látván a hozzátartozójuk negatív állapotváltozásait - az adott vallást, mint egészet kritizálják. Tudják, hogy valami nincs rendben, és tenni akarnak valamit.

Ugyanakkor a vallásos szekták sokszor bújnak a vallásszabadság pajzsa mögé, elítélve a kritikusokat, mint olyanokat, akik megtagadják az emberi jogaikat, a vallás és a gondolat szabadságát.

Ez egy paradox helyzetnek tűnik.

Példa:
Rachel a Children of God (Isten gyermekei) radikális felekezet tagja. Hiszi azt, hogy ez az egyetlen igaz csoport, amelyen keresztül az üdvösség elérhető, továbbá mindent meg kell tennie a csoport elősegítése érdekében. A vezető nyomást gyakorol rá, hogy prostituáltként gyűjtsön pénzt a felekezet számára (Ez egyébként bevett gyakorlat volt a Children of Godnál). Rachel szülei aggódva nézik, hogy a lányuk mit művel az életével, és bírálják a felekezetet.

Akkor most kinek van igaza?

A Children of God tanait ne tekintsük vallásnak és tiltsuk be annak ellenére, hogy tagjai meg vannak győződve, hogy az a lelki fejlődésüket szolgálja? Természetesen nem, mert az megsértené a hívők alapvető emberi jogait. Akkor a szülőknek nincs igaza, mert aggódnak a lányuk miatt? Le kellene nyelniük ezt az egészet a vallásszabadság miatt? Természetesen teljesen jogos, hogy aggódnak a lányuk miatt.

A probléma a felekezet részéről jövő "nyomással" van. 

Bővebben kifejtve: Ha az emberi jogok biztosítják azt, hogy az ember abban higgyen, amiben akar, akkor ez magában foglalja azt is, hogy az embernek bármikor lehetősége van megváltoztatni a vallását, átgondolni egy bizonyos valláshoz fűződő kapcsolatát, körültekinteni a világban és az újonnan felmerülő adatok alapján megváltoztatni a véleményét.

Mi, a felvilágosult társadalom, természetesen nyitva hagyjuk Rachelnek a kaput, hogy csatlakozzon egy az eddigiektől merőben eltérő nézeteket valló csoporthoz, ha személyes meggyőződése szerint az a javát szolgálja.
Továbbá biztosítjuk a lehetőséget, hogy később Rachel megváltoztassa az álláspontját, átértékelje a nézeteit és csatlakozzon egy másik valláshoz, ha úgy kívánja.

A lényeges kérdés, hogy a vallásos csoport lehetőséget biztosít-e Rachelnek, hogy miután csatlakozott és eltöltött a gyülekezetben egy kis időt távozzon, ha akar? Adott esetben a felekezet megállítás és zokszó nélkül tudomásul veszi-e, hogy Rachel kilép, és harag nélkül útjára engedik?

Vagy finom, manipulatív lépéseket tesznek ennek megelőzésére, szinte "illegálissá" téve a távozást kifinomult érzelmi zsarolás bevetésével, illetve valamilyen érzelmi vagy anyagi veszteséget helyeznek kilátásba, amennyiben a személy távozni akar? Megpróbálják-e elbátortalanítani a távozásában? Úgy tűnik, hogy a hittételek "egész véletlenül" olyanok, amik nem engedik meg az informálódást, körültekintő vizsgálódást, eltántorítanak a távozástól?

Mert ha az utóbbi eset áll fenn, akkor Rachelnek burkolt módon még az előtt megsértették a vallás- és gondolatszabadságát, mielőtt esélye lett volna, hogy éljen vele.

Ez minden szekta jellemzője. Ez a homályos mezsgye a vallás és a szekta között. Hogy végső soron, amikor a csoport elhagyásáról van szó, vagy akár csak egyet nem értéssel a csoport hitelveivel kapcsolatban, akkor a személyt nyomás alá helyezik, hogy az ne éljen a hit és gondolat szabadságával.

Tehát ezt az alapvető emberi jogot egy szektában egyirányúnak értelmezik és fogadják el. Csak a szektába befelé van jogod hozzá.

Kifelé az már akár a "vallás támadásának" minősülhet.

Most pedig nézzük meg a szekták főbb jellemzőit:


1. A doktrína az abszolút igazság

Egy szekta legfontosabb jellemzője, hogy a tanításait abszolút érvényű igazságnak kell elfogadni. Mert a megvilágosodott vallási vezető, a szellemekkel telepatikus kapcsolatban álló főpap, vagy az Isten kijelölt földi követe mondotta azt. Pont. További gondolkozásnak helye nincs.

Megtévesztő módon, gyakran "lehetőséget biztosítanak" a hívőnek, hogy gondolja át és vizsgálja meg a maga számára a hittételeket, hogy valóban úgy vannak-e, ahogy azt a próféta állítja. Ez azonban csak egy illúzió, mert amint a személy kezd másfajta következtetésekre jutni, a csoport tagjai készségesen "segítenek" neki jobban megvilágítani és megérteni a szent tanítást. 

A szent írás abszolút voltát a tagoknak többször hangsúlyozzák, annyira, hogy egy idő után mindent, amit a hittételek állítanak, vagy a "megvilágosult" mond, automatikusan igaznak fogadnak el. 

Egy-két példa, hogy mivel támaszthatják ezt alá:

a) Eddig a történelemben minden vallás tévúton járt, rosszul értelmezték a Bibliát, bűnösek voltak stb., de most a vezető eljött, csodával határos módon hozzájutott a végső igazsághoz, vagy kapcsolatba került Istennel, így most szerencsés vagy, mert a kedves vezető nagylelkűen biztosítja neked is az üdvözüléshez vezető egyetlen utat. Tehát becsüld ezt meg.

b) További hittételeket vetnek be, amelyek hatására a személy kétségbe vonja a saját értékítélő képességét, és ehelyett az ún. szentírásokra hagyatkozik. Pl: Mivel te az ördögi hatásoknak kitett egyszeri földi halandó vagy, hogy is gondolod, hogy más következtetésekre juss a tanításokkal kapcsolatban? Te önállóan nem vagy képes a spirituális utadat járni, hiszen az elméd zavart a démoni hatások miatt. Ezen felülkerekedni csak és kizárólag a vallási vezető tudott. Tehát őt kell követni.

 

 2. A valóság fekete vagy fehér, jó kontra gonosz

A destruktív vallási csoportok megpróbálják leszűkíteni a valóságot két pólusúra. Velünk vagy, vagy ellenünk. Ők, kontra mi. Olyan gondolkodás módot próbálnak kialakítani, amiben a felekezet az egyik pólus, természetesen a jó, és minden más csak rossz, elégtelen, szánalmas vagy legjobb esetben tudatlan lehet.

Ez a gondolkodásmód blokkolja, hogy a személyben gyengüljön az odaadás, hiszen nem válhat kevésbé aktív taggá, mert akkor mindjárt a rossz, gonosz kategóriába került. Nincs köztes átmenet. Vagy odaadó tag vagy, vagy rossz vagy. De legalábbis olyan, akit az aktív tagok megvetnek, és kirekesztik köreikből.

A tagság elején ez még nem annyira nyilvánvaló, de feljebb lépve a hierarchián egyre jobban kiéleződik a kétpólusú nézőpont.

Egy szekta tagjainál az elsődleges kategorizálás, amikor a barátaikra vagy ismerőseikre gondolnak az, hogy az adott illető a csoporthoz tartozik-e, és engedelmesen követi a az "utat" vagy sem. Természetesen, különböző szituációk megfontolásakor (egy-két kivétellel) a mérleg nyelve a felekezet aktív tagjainak kedvez.

Azok, akik más felekezethez tartoznak, vagy más vallási irányzattal foglalkoznak, azok teljesen rossz nyomon járnak, szerencsétlenek és tudatlanok.


3. Elitista mentalitás

A vezető azt állítja híveinek, hogy ők az emberiség krémje, a kiválasztottak. Spirituálisan többszörösen az átlag emberek szintje felett állnak, mert felismerték az egy igaz hitet, és ők azok, akik majd megváltják az emberiséget.

Ők az egyedüliek, akik az igazság birtokában vannak, és elvezetik az emberiséget a sötét korból az aranykorba, amikor is hatalmas elismerésben lesz részük, mint olyan mártíroknak, akik már a legelején nagy áldozatokat hoztak a nemes cél érdekében.

Mondanom sem kell, hogy az emberiség elitjének (képzeletbeli) színében tetszelegni erős pszichológiai és önérzeti kielégülést jelent, így hát könnyű megérteni, hogy ez miért erősíti a csoporttal szembeni függőséget. Illetve ezáltal miért hajlamosabb a hívő a szekta tanításait, a vezető utasításait könnyedebben befogadni.

A gyülekezet legelkötelezettebb hívei, akik a legnagyobb áldozatokat hozzák, szeretnek ebben az elitista elképzelésben lubickolni, mert ily módon feloldják magukban azt a feszültséget, amit az óriási önfeláldozás okoz. Ez gyakran a viselkedésükben is tükröződik.


4. A csoport az egyén felett

Bár némely szekták hangsúlyozzák, hogy mennyire fontos nekik az egyén jólléte és boldogsága, a gyakorlatban minden alá van rendelve a csoport érdekeinek. De nem az egyes csoporttagok érdekeinek, hanem a vezető, a vezetőség, vagy az ügy érdekeinek. Gyakran a szekta szabályaiban lefektetett egyéni jogok is egy kézmozdulattal félre vannak söpörve, ha a próféta szeszélye mást kíván. Ugyanis a szekták totalitárius berendezkedésű csoportok. Azt pedig, hogy a csoportnak mire van szüksége, a vezető mondja meg.

Mivel az egyéni célok, szándékok rendszeresen el vannak nyomva, a személy döntési képessége lecsökken, és eljut egy olyan pontra, ahol már mindenről ki kell kérnie az elöljárók véleményét, engedélyét, vagy kényszeresen csak olyan döntéseket igyekszik hozni, amiről biztosan tudja, hogy azzal a többi csoporttag is egyetértene.

Pl. Szerelmes egy fiúba, de az katolikus, amit a gyülekezet nem nézne jó szemmel, ezért inkább a gyülekezet egy csúnya fiúját választja, mert annak mindenki örülne, és jobban tudna dolgozni a csoportért. Persze lelke mélyén szenved, de ezt már észre sem veszi.


5. Kontroll jutalmazások és büntetések révén

Amikor egy "friss hús" bekerül egy szektába, minden tag nagyon segítőkész és rendes vele. Ha az újoncnak vannak megterhelő problémák az életében (és az emberek többségének van), akkor a közösségre úgy tekinthet, mint ahol végre megpihenhet, lelkileg feltöltődhet.

Mintha feltétel nélküli szeretet, barátságosság sugározna mindenkiből.

Vegyük észre, hogy megint egy pszichológiai igény kerül kielégítésre.

Ahogy a személy egyre mélyebben belekerül a csoportba, ez a szeretet és kedvesség lassan összekapcsolódik a gyülekezetben nyújtott teljesítményével. Egy idő után csak akkor kap szeretetet vagy elismerést, ha teljesítette a kitűzött feladatát, az elvárások szerint viselkedett stb. Lassacskán a szekta szolgálata és támogatása összekapcsolódik és azonosul a "boldogsággal". Így hát a személy "boldogságot érez", amikor nagyobb összeget adományoz a vezetőnek stb.

Egy szektában a viselkedést jutalmazásokkal és büntetésekkel kontrollálják.

A vezetők gyakran versenyeket találnak ki arra, hogy ki térítette meg a legtöbb embert vagy ki gyűjtötte a legtöbb adományt. A legjobban teljesítőket elismerésben részesítik, a sor végén kullogókat megalázzák. Ha valaki gyengén teljesítette a neki kitűzött feladatot, - pld. nem térített meg elegendő embert- akkor ez az ő személyes hibája és kegyvesztetté válik. Aki kevéssé dolgozik a vezető utasításain, tervein, az nem is érheti el az üdvösséget, mert romlott, bűnös. De természetesen, ha megalázkodik, beismeri bűnösségét és helyre hozza az okozott kárt, újra elnyerheti az elöljáró vagy a csoport kegyeit. Egy pár ilyen kör után a vezető egy nagyon hűséges követőre tesz szert.

Röviden: az egymással asszociált, bekondicionált fogalmak: 

A szektában nyújtott magas teljesítmény = boldogság, üdvözülés.

Alacsony teljesítmény = boldogtalanság, szégyen, kárhozat.


6. Részrehajló igazságszolgáltatási rendszer

Amikor megvizsgáljuk egy radikális szekta igazságszolgáltatási kódexét, az egyik legfeltűnőbb dolog az, hogy a hívők jogairól alig esik szó, ha esik egyáltalán. Minden szabály csak a vezetőt, vezetőséget, vagy a szektát védi.
Nagyon gyakran pedig, egy átlagos hívőtől érkező jogos panaszt lazán az asztal alá söpörnek, ha a vád egy elöljárót vagy egy a gyülekezetnek sokat adományozó személyt érint. Tehát a döntési egyenletben erősen húzó faktor az, hogy melyik fél mennyit tett a gyülekezetért, hiszen végső soron ez a mércéje annak, hogy valaki az üdvözülés felé halad-e vagy a bűn felé.

 

7. A közelgő apokalipszis

Az ilyen csoportok igyekeznek félelmet, aggodalmat kelteni a közeli jövővel kapcsolatban, hogy ezáltal motiválják a tagokat a részvételre, munkára stb. Ezt egy "világvége" sztorival szokták elérni.
Minden szektának megvan a saját maga verziója erre. Valahol eljön az Antikrisztus, máshol atomháború fog kirobbanni, megint máshol UFO-invázió lesz. A lényeg, hogy te mint hívő, most azonnal el kell hogy kezdjél dolgozni a gyülekezetben, és dolgoznod kell az üdvözüléseden is, mert pár éven belül már nem lesz rá még egy esélyed. Ez az egy esélyed van.

Ha most nem léped meg, akkor innentől kezdve az idők végezetéig kárhozatra leszel ítélve, és szenvedni fogsz. Néhány szektának kijelölt dátuma is van a világvégére. Ezek az időpontok a jelenhez képest 5-10 évekkel későbbre vannak kijelölve.
Elég hosszú idő ahhoz, hogy senki ne vonja egyértelműen kétségbe a lehetőségét, de elég rövid ahhoz, hogy meghozza a kívánt emocionális hatást, amely a személyt aktivitásra buzdítja.

Ahogy azonban a megjósolt időpont közeledik, a vezető kitolja pár évvel az időpontot. Egy-két régi motoros hívőn kívül senki nem gyanakszik semmire, az újak pedig abszolút lelkesek ahhoz, hogy bármiféle kérdést feltegyenek.


8. Nincs kifelé vezető út

Egy szektában nincs elfogadható magyarázat a távozásra. A csoport tagjai soha nem tudják elfogadni, ha el akarsz menni. Nem lehet legitim módon távozni. Ha mégis elmentél, akkor a csoport ellened fordul, lenéz téged, esetleg megszakít minden kapcsolatot veled. Azzal, hogy valaki távozik (főleg ha egy haladóbb tagról van szó), közvetett módon a vezető vagy a doktrína kap támadást.

Mert ugye, ha ez az egyetlen és legnagyszerűbb út az üdvözöléshez, vagy Istenhez, akkor hogy lehet az, hogy valaki, aki több éve benne van, egyszer csak azt mondja, hogy én ebben nem hiszek, hazamegyek? Akkor mégse olyan tökéletes a vezető meg a doktrína?

Nos, egy jól összerakott szektában már előre felkészítik a hívőket az ilyen eshetőségekre, a "magyarázatokkal" együtt. 

"Ha valaki nem vigyáz, akkor megszállhatják a démonok, és a csoport ellen fordíthatják, vagy kiderülhet valakiről, hogy az ördög kémje volt, aki ügyesen leplezte magát az elmúlt években."

Vagy "aki távozik, az bűnös lélek, akiknek pusztító, ördögi szándékai vannak."

Érdekes módon, ha az ilyen magyarázat előbb kerül beültetésre a hívőben, mint ahogy szemtanúja lenne egy haladóbb tag távozásának, a hívő lelkesen kiszúrja a helyzetet a beadott magyarázat nézőpontjából (pl. Á!!! Most ez az, hogy a távozót megszállta az ördög), és megveregeti a saját vállát, hogy milyen ügyes volt, hogy felismerte, amit tanult. Tehát kevésbé valószínű, hogy kétség merülne fel, amennyiben előre be van ültetve a magyarázat.
Ez az elégedettség, csak megerősíti a magyarázatban való hitét.

Ugyanezen pont másik része, hogy az ilyen csoport hittételei azt állítják, hogy ha a tag elhagyja a szektát, akkor nagyon rossz dolgok fognak vele történni. A szakirodalom ezt fóbiák beültetéseként írja le. Meg fogják szállni a démonok, átok kerül rá, vagy el fogja pusztítani magát, mivel már belekóstolt az igazságba és mégis visszalépett. 

Ezen kontroll tényezők szektákban való használata nem igényel magyarázatot.
Ezek az elvek olyan mélyen el lehetnek ültetve a követőben, hogy valóságos rémálommá válhatnak a számára. Ez odáig megy, hogy ha a személy el is hagyja a felekezetet, még évekig lehetnek félelmei, hogy vajon megszállják-e démonok, vagy a szekta átka fog-e rajta. Ez egy öngerjesztő hatást eredményez: Minél jobban figyel, hogy vajon fog-e rajta az átok, mentálisan és (így fizikailag is) annál rosszabbul lesz, amit az átoknak tud be és így még jobban stresszel az átok miatt, és így tovább.

 
9. Személyi kultusz

Az ilyen vallásos csoportok igyekeznek úgy feltüntetni prófétájukat, mint aki mindenben tökéletes volt. Egy félistent ismerhetünk meg benne, aki megoldja az emberiség problémáját. Ha egy gyülekezetben csak elvakult, lelkes dolgokat hallasz a vezetőről, akinek rendszeresen hajlongani kell a fényképe előtt, tudd, hogy a szekták egyik jellemzőjével találkoztál, a személyi kultusszal.

A csoporttagok szeretnek egymás között történeteket megosztani a próféta, vagy vezető hatalmas tetteiről, vagy hogy milyen csodák történtek a jelenlétében, hogy mennyire szakértő különböző területeken, micsoda erőtér veszi körül stb.  Ezzel is erősítve magukban a szektában való részvételük helyességét.

Viszont soha nem hallani semmi negatívat. Ez azért van, mert egy szektában a tagok nem mondhatnak és nem is gondolhatnak semmi rosszat a vezetőről. Ha így tesznek az bűn, és messzebb kerülnek az üdvözüléstől, tisztaságtól stb. Ezért a tagok be vannak idomítva arra, hogy az ilyen gondolatokat elnyomják. Egy idő után pedig már semmi ilyesmi nem jut eszükbe, és hipnotikus csodálattal követik a vezetőjüket.

A tipikus szekta vezér karizmatikus személy és nagyon jó szónok. Előadásain erőteljes hatást vált ki jelenlétével, hanghordozásával a hívekből. Nyakatekert, lényegében semmit mondó mondatokat is mondhat, akkor is képes eufórikus hatást kiváltani a szekta követőiből. Ugyanis a lényeg nem a mondanivalójának a jelentéstartalma, hanem hogy sugározza magából az érzelmet, amit át akar adni a tömegnek. Az érzelem pedig erősebb közvetítő, mint az ésszerű érvek.

A radikális szektavezérnek hatalmas privilégiumai vannak, ami irreális szakadékot képez közte és az egyszeri hívő között, de ez egyáltalán nem zavarja a követőket, sőt még örülnek is, ha az adományaikkal, munkájukkal a próféta kedvére tehetnek.


10. Minden rossz, ami az emberrel történik, arról ő maga tehet

Egy szekta azt próbálja elhitetni, hogy minden tanítása, módszere, gyakorlata és maga a vezető is tökéletes. (Lásd 1. pont) Lévén ez a kontroll legfontosabb tartó pillére, a rendszer tényleges hibáiról nem vehetnek tudomást, nem ismerhetik el. Ha mégis valamilyen nyilvánvaló, kellemetlen hiba történik, akkor annak következményeit az éppen a rosszkor, rossz helyen lévő (alacsonyabb pozícióban lévő) tagnak kell elviselnie, felelősséget vállalnia miatta. Ha pedig valaki akármennyire is próbálkozik nem érzi igaznak a tanítást, akkor nem dolgozott elég keményen, enged a démonok csábításának, vagy csak tovább kell haladnia, mert még nem láthatja a teljes igazságot.

Az is lehetséges, hogy egy külső, már előre létrehozott ellenségkép lesz a bűnbak. De mindig lesz egy bűnbak, akit mutogatni lehet, ezáltal levéve a felelősséget a tanítás, vagy vezér válláról. A megvádolt tag általában lenyeli a dolgot és vállalja a bűnbak szerepét, mert megtanulta, hogy ha packázik, távolabb kerül az üdvözöléstől. A végén el is hiszi, hogy bűnös volt. Amennyiben pedig külső ellenség van megjelölve mint a hiba okozója, akkor ezt a vezető felhasználhatja arra, hogy további adományra vagy munkára bírja a csoportot.


11. Információkontroll

Ahogy már fentebb kifejtettem, egy szektában a gondolat szabadsága (beleértve az informálódás jogát is) csak a szektába befelé menet megengedett. Kifelé már tilos.

Ha megnézzük egy szektatag informálódási forrásait, szokásait a szektába kerülés előtt és után azt látjuk, hogy beszűkültek, de legalábbis vannak vakfoltok. Miután valaki mélyebben bekerült egy ilyen csoportba az információszerzés, főként ami a szektával kapcsolatos, csak a szekta hivatalos forrásaiból lehetséges, és minthogy ez az üdvözöléshez vezető legnagyszerűbb út,  ezt miért is kérdőjeleznék meg vagy tartanák visszásnak a tagok?

Az egyik égbekiáltóan szembeötlő dolog, hogy a szektatagok nem olvashatnak vagy hallgathatnak meg semmit, ami kritikusan nyilatkozik a csoportról. Főleg akkor ha egy extagról van szó. Egy normális ember ezt elég kirívónak találná, de egy szekta követője, arra van beidomítva, hogy az ilyen információk elolvasása kedvezőtlen hatással van a lelki fejlődésére, sőt egyenesen bűnnek számít. Valahol még felelősségre is vonják a tagokat ilyen esetben.
A tagoknak nem megengedett, hogy az ilyesmiket elolvassák és kiértékeljék a maguk számára.

A magyarázat erre a pontra az, hogy ezek az emberek úgyis hazudnak (ellenségkép, összeesküvés-elmélet) és az ex-tag (aki mint tudjuk gonosz, negatív energiákkal megtelt, ördöggel lepaktáló személy) rossz hatással lenne rájuk, tehát minek is fecsérelnék az idejüket erre. Meglepő ugyan, de pár év után a tagok tényleg elhiszik, hogy ez így van, és óvatosak a bejövő információkkal kapcsolatban, szelektálják őket.

Még dühödtté is válhatnak veled szemben, ha mint aggódó barát, rákérdezel náluk, egy a szektával kapcsolatos, TV-ben hallott negatív dologról. Ilyenkor a válaszul érkező védőbeszédből sokat megtudhatunk a szóban forgó szekta "ellenségkép - összeesküvés-elmélet - egyetlen igaz csoport"  triumvirátusáról.

Az információkontroll másik aspektusa, hogy a vezetők tudni akarják mi folyik a csoportban vagy hogy melyik tag mennyire jelenthet kockázatot/hasznot a csoportra, vezetőkre nézve. Ezért a tagokról információkat gyüjtenek. Ez mehet nyíltan is, mint gyónási szertartásból megszerzett információk, vagy burkoltan, amikor is a haladóbb tagokat kérik meg, hogy jelentsenek információkat az újabbakról, hogy így könnyebben kezelhessék őket, vagy megtudják, hogy milyen potenciális haszonnal rendelkezik az illető a csoport számára.

PL: A haladóbb hívőnek jelentenie kell, hogy a friss tag milyen anyagi helyzetben van, milyen a családi háttere, de mindezt természetesen csak az ügy érdekében, hogy a csoport olajozottan működjön, mint egy boldog nagy család.

 

12. Kiátkozás/exkommunikáció

A 8-as (Nincs legitim távozás) és 11-es (Információkontroll) ponttal összhangban nem meglepő, hogy az ilyen csoportok bevett intézménye a kiközösítés, kiátkozás, kapcsolatmegszakítás. Ez fontos, hogy a csoport megfelelően működjön. 

Tárgyilagosan nézve, a legnagyobb veszélyt a szektára egy kritikus, kitálalni akaró tag, kilépni készülő, elégedetlen hívő jelenti. Főként akkor ha sokáig volt a felekezetben és magasra jutott. Egy ilyen személy távozása mindig nagy port kavar. Egyrészt jóban van más hívőkkel a csoportban, akikre távozásával negatívan hatással tud lenni, másrészt ha magasabb szinten lévő tagról van szó, akkor ő felfedhet olyan kényes tényeket a belső körökből, amelyek még a szekta saját hitelvei vagy mércéje szerint is elfogadhatatlanok. Ez hívők, anyagi, vagy hatalmi pozíciók elvesztéséhez vezet. 

Ezért a kiátkozás/kapcsolatmegszakítás mögött meghúzódó logika az, hogy ki kell vágni a gennyes területet, mielőtt továbbfertőződik.

Ha valaki elkezd elégedetlenkedni, rámutatni visszásságokra, vagy kritizálni, és a vezető látja, hogy az illetőt nem tudja jobb belátásra bírni, akkor amilyen gyorsan és csendesen csak lehet kizárja a csoportból, minden lehetséges forrást felhasználva hitelteleníti a többi hívő szemében, és mindenkinek megtiltja, de legalábbis erősen helyteleníti, hogy kapcsolatot tartsanak a kiátkozottal.

Egy "valamirevaló" szekta hitelveiben megvannak a magyarázatok az ilyesmikre, és ilyenkor elég csak egy-két címkét az illetőre aggatni és innentől a hívőknek nem kell több magyarázat, hiszen tudják az ezzel kapcsolatos bővebb tanítást, elméletet. Jól beléjük van ültetve.

PL: "Megszállta az ördög, vagy nem követte megfelelően a tanítást, pedig a kedves vezető figyelmeztette korábban is már, de hát nincs mit tenni, makacs volt".

 13. Ellenségkép/Összeesküvés-elmélet

Ez annyira jellemző egy radikális szektára, hogy megér egy külön pontot.

Az alap tézis az, hogy a szekta tanításai vagy a vezér szent, tökéletes, nem lehet benne hibát találni, abszolút igaz, az egyetlen igaz út stb. Minden, amit csinálnak, tökéletes.

Nos, ezekkel és ehhez hasonló kijelentésekkel egy szekta túlvállalja magát.

Ezt nyilván nem tudják kivitelezni, lépten-nyomon hibák történnek és ez kételkedést, elégedetlenséget szül bizonyos tagoknál.

Továbbá a fentebb tárgyalt módszerek miatt, amúgy is a társadalom vagy hozzátartozók támadásának célpontjává válik, akik nem nézik jó szemmel a csatlakozó tagok lelki illetve anyagi kihasználását.

Minthogy több támadást kapnak mint általában bármely csoport, miközben ők az igaz csoport, birtokában a szent tudásnak, kell egy magyarázat, ami feloldja ezt az ellentmondást, és megnyugtatja a hívőket, hogy nem a csoporttal van a baj.

Hanem akkor kivel?

Ilyenkor a vezérnek össze kell fabrikálnia egy ellenségképet, bonyolultabb esetben egy komplex összeesküvés-elméletet, ami segít megmagyarázni a kudarcokat, illetve a támadásokat.

Az összeesküvés lehet országos, globális vagy akár intergalaktikus(!) is, a lényeg, hogy az ellenséges oldalon gonosz emberek, lények vannak, akik el akarják pusztítani a szektát, mert az a világon az egyetlen csoport, akik az igaz tudás birtokában van.

Érdekes módon minden szektára igaz, hogy a kialakulásának legelején nincs ilyen elmélet a hittételekben.
Aztán, amikor a csoport elkezd támadásokat kapni, a próféta elkezdi beleszőni a tanításokba az ellenséget, az összeesküvést, és hogy akik támadják őket, azok valójában az ördögtől vannak, vagy negatív energiájú emberek stb. Tehát a szentírások a külső hatásokkal összhangban változnak, hogy magyarázattal szolgáljanak a történtekre.

 Ezek voltak a főbb pontok, amik minden szektában megtalálhatóak többé vagy kevésbé hangsúlyozottan.

Persze lehet, hogy egy szektára 1-2 fentebb felsorolt jellemző pont nem igaz, de többségében ezek a leglényegesebb elemek.

 

Mit tegyél, hogy kiderítsd, hogy egy csoport szekta-e?

Amikor találkozol egy hittérítővel, aki ígéretes dolgokat mesél neked, akkor van egy-két dolog, amit megtehetsz, hogy kiderítsd, szektába kívánnak-e beszervezni.

1. Kérd meg a térítőt, hogy mondjon 3 pozitív dolgot a vallásos csoport vezetőjéről! Várd meg amíg elmondja! Ez tulajdonképpen nem is lényeges. Ezután kérdezd meg, hogy mi az, amit nem kedvel a vezetőben! Figyeld a reakciókat! Ha meglepődik, kissé zavarba jön, hebegés-habogás van és természetesen egyetlen egy dolgot sem tud mondani, hanem mindjárt dicshimnuszba kezd a prófétájáról, akkor erősen gyanakodj.

2. Kérdezd meg, hogy ismer-e olyat, aki kilépett a felekezetből? Ha igen, kérd el az illető elérhetőségét, mondván, hogy kíváncsi lennél az ő véleményére is. Ha erről megpróbál lebeszélni, zavarba jön, talán kicsit ingerült lesz az elég gyanús. Kérdezgesd, hogy miért baj, ha a széles körben szeretnél tájékozódni! Figyelj, mert ilyenkor kibújhat a zsákból az, amit csak úgy hívok, hogy "ellenségkép - összeesküvés-elmélet - az igaz csoport" triumvirátus.
Vagyis előjön a betanított szektás magyarázat. Ha ilyesmiket ad elő, akkor nagyon valószínű, hogy szektáról van szó. Mond meg, hogy köszönöd a tájékoztatást, és hagyd ott! Ha esetleg ugyanezt teljesen függetlenül megcsinálod egy másik taggal, és a két "védőbeszéd" egyezik, akkor szinte biztos, hogy szekta. Ugyanaz a betanított szöveg. Ne hagyd magad behálózni!

3. Kérdezd meg, hogy van-e a hitelvekben olyan, amivel nem ért egyet, ami szerinte hülyeség. Ha mindjárt mond valamit, ami szerinte nem úgy van, vagy nem tetszik neki, és főleg ha ezt elmondta a gyülekezetben is és nem volt semmi negatív következménye, akkor elég kevés az esély, hogy szektáról lenne szó, ugyanis a szabad gondolkozás megengedett. De ha nem tud semmit mondani, és olyanokkal jön, hogy eddig mindenről, amit a prófétától olvasott bebizonyosodott, hogy pontosan úgy van, még ha először hitetlenkedett is és áradozik a próféta képességeiről, írásairól, akkor az nagyon gyanús.

4. Kérdezd meg az illetőtől, hogy vallásában vannak-e olyan szentírások, vagy van-e olyan tudás, ami csak beavatottaknak érhető el, egyébként nagyon titkos. Habár egy ilyen rendszer nagyon kalandosnak és izgalmasnak hangozhat, sokszor pont az a célja, hogy rétegeket hozzon létre a felekezetben, ahol is befelé haladva nagyobb és nagyobb áldozatokat kell hozni a titkos tudásért cserébe. Ez mindenképpen gyanús.

Legyél gyanakvó! Ne tévesszen meg az, hogy nagyra becsült, intelligens emberek is vannak a csoportban. Ugyanis a szektába való bekerülés nem az intelligencián múlik, hanem azon, hogy tájékozott-e az illető a szektákkal kapcsolatban, illetve megtalálják-e az illető gyenge pontjait, amelyek révén manipulálhatják. Olvastam egy NASA-mérnökről is, aki egy szekta tagja volt. Az iskolázottság és az intelligencia itt semmit nem jelent.

Az se tévesszen meg, hogy az ott lévő emberek, idealista, jóra való emberek. Éppen ezért kerültek be a szektába.
Sajnos nagy általánosságban elmondható, hogy az ilyen embereket könnyebb behálózni, mert alapból tenni akarnak valamit a világért, és ott úgy érezhetik, hogy végre megtalálták, amit kerestek. Számtalan kilépett tag meséli el, hogy amikor belépett az aktuális csoportba azt gondolta, hogy itt végre egy jó közegben van és tehet valami igazán értelmeset, aztán évek múlva fedezte csak fel, hogy nagyon sok helyen csúsztatás van, vagy korrupció, és a dolog valójában nem úgy van mint ahogy ezt lefestették neki.

 

Mit tegyek ha egy ismerősöm, családtagom elvakultan egy szekta tagja?

Először is azt szögezzük le, hogy ha odamegyünk az illetőhöz, és felsoroljuk a vallásos csoportjának minden negatívumát, az nem segít.

Sőt, valójában a beépített teóriák, védelmi rendszerek miatt még makacsabb lesz emberünk.

Az illetővel való kapcsolatunkat is kockára tesszük így, ugyanis ennek hatására ellenségnek tekinthet minket és megszakíthatja velünk a kapcsolatot.

Minden családtagnak, akinek a hozzátartozója szektában van, azt javaslom, hogy váltson taktikát! Ne mondjon semmi negatívat!

Ne hozza szóba a szektát, amikor találkoznak! Ne kritizálja! Viszont lépjen versenyre a csoporttal és őszintén érdeklődjön, gondoskodjon az illetőről! Töltsenek együtt minőségi időt, amikor csak lehetséges!

Ugyanis a szektától törődést kap. Ha otthon mindig csak a fejéhez vágnak dolgokat, és emiatt ott rosszul érzi magát, nem kell csodálkozni, hogy a még erősebben fog kötődni a gyülekezethez, ahol úgy érzi megbecsülik. Ez alapvető.

Aztán van 2 megközelítési mód, ami segíthet:

1. Elevenítse fel benne a szekta előtti személyiségét! Beszéljenek kellemes emlékekről, a belépés előtti időkről! Menjenek el olyan dolgokat csinálni közösen, amiről tudott, hogy szerette csinálni mielőtt a felekezet tagjává vált! Próbáljanak találkozni, olyan ismerősökkel, akikkel az illető jóban volt a belépés előtt! Ez egy lassú víz partot mos folyamat, de hatásos.

2. Egy szektatag nem képes objektíven ránézni a saját csoportjára, a visszásságokra, illetve nem engedheti meg magának, hogy beismerje: tévedett. Túl sok időt és energiát fektetett bele, hogy ezt elismerje. Ellenben, amikor egy másik szektáról van szó, azt rögtön meg tudja kritizálni és értetlenkedni, hogy hogy tudd valaki azzal foglalkozni.
Emlékszem egyszer egy asztalnál ültem egy spiritiszta szekta  tagjával, meg valami New Age-es sráccal. A szektás mesélt valamit nagy beleéléssel arról, hogy szellemekkel beszélt, a srác pedig az előző életeit ecsetelte. Aztán kicsit  a társaság és alkalmam nyílt mind a kettővel kettesben is beszélgetni. Nem igazán volt jó véleményük egymásról.

Ezért hasznos, ha csak általában elérjük, hogy a szektatag információkat szerezzen más szektákról. Egy idő után kezdi majd észrevenni a közös jellemvonásokat, és a betanított védelmi rendszeren lyukak keletkeznek.

De ismétlem, semmiképpen se támadjuk az illetőt vagy a szektát, mert az csak erősíti a védelmi pajzsot!

Az egyetlen kivétel ez alól, amikor az illető még csak ismerkedik a dologgal. Akkor viszont mindent bele! De akkor is csak tárgyilagosan, udvariasan! Nem az illetőt kell támadni, hanem a szekta visszásságaira felhívni a figyelmét!

Forrás:

A bejegyzés trackback címe:

https://blogjt.blog.hu/api/trackback/id/tr748458524

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csakegyember · http://jehovatanuikozepeskeleteuropaban.blog.hu/ 2016.03.17. 13:32:14

Nagyon jó....ezt tényleg nem lehet mélyrehatóbban elemezni...esetleg külön külön az egyese részeket.......

Inquisitive Man 2016.04.26. 23:12:09

@Csakegyember: Igen. Végigrágtam magam a cikken. Jó hosszú.

A siker akkor a legvalószínűbb, ha --- amikor az illető még csak ismerkedik a dologgal. ---

Később már nagyon nehéz, mivel a tanulmányozás elején már figyelmeztetik a delikvenst, hogy --- jó szándékból le akarnak beszélni a rokonok, ismerősök a tanulmányozásról, de ez Sátán műve, hogy ne ismerd meg az igazságot, ami az örök életet jelentheti számodra. ---

Ki van ez találva!

nicku · http://kharapisztisz.blog.hu/ 2016.04.27. 09:11:28

@Inquisitive Man: Valóban hosszú, mégis könnyen érhető a szöveg, sallangoktól mentes írás. Ha valakit érdekel a téma átrágja magát rajta. Úgy látom azért elég sokakat érdekelt. :)

Csakegyember · http://jehovatanuikozepeskeleteuropaban.blog.hu/ 2016.04.27. 10:02:20

@Inquisitive Man: Szinte tökéletes rendszer...sajnos :(
Én már azon is gondolkodtam szükséges, hogy igénybe vegyenek az évek folyamán pszichológiai tanácsadásokat, hogy mindezt így kitudják dolgozni...úgy ahogy egy politikai párt sem megy semmire arra szakosodott tanácsadók sokasága nélkül - ilyen precízséggel kidolgozni mindezt, szerintem lehetetlen csak úgy magától...Igaz az évek folyamán fokozatosan csiszolódtak. de kellenek ehhez tanácsadók is ..komoly képzettséggel.

kingdom · http://blogjt.blog.hu/ 2016.04.27. 12:05:22

@Csakegyember: Mindez persze azt is sejteti,hogy vannak valakik, akik teljesen tudatában vannak a megtévesztésnek.Valaki(kik) a piramis csúcsán akik azon dolgoznak,hogy le ne lepleződjenek akár mibe is kerül.

nicku · http://kharapisztisz.blog.hu/ 2016.04.28. 07:57:37

@Csakegyember: @kingdom: @Inquisitive Man: Nagyon jól látjátok mindannyian, ki van ez találva rendesen. Ez a rendszer pedig nem véletlenül működik ilyen jól. A kereskedelmi, politikai és a vallási manipulációnak közösek az alapjai. Azokat a pszichológiai módszereket, amelyek működtetik pedig gátlástalanul saját céljaik eléréséhez a szektavezérek használják ki a legjobban. Azokat az embereket lehet befolyásolni, akik nem önállóak. Ha azokat a meggyőzési taktikákat nem alkalmazzák, amelyek a közösséget szektává formálja, a csoport széthullik. Ahhoz, hogy embereket tudjanak bevonzani maguk közé, de kifelé már ne tudjanak menni, a szektavezéreknek ismerniük kell az emberi természetet, valamilyen pszichológiai ismeretekkel muszáj, hogy rendelkezzenek, vagy legalábbis ezekről a módszerekről tudniuk kell. A dolog csak a véletlen folytán nem tud működni.
Erről van egy cikk nálam: kharapisztisz.blog.hu/2016/04/28/a_szektavezerek_hetparancsolata érdemes elolvasni. Ajánlom még a témában Robert Cialdini Hatás - A befolyásolás pszichológiája című könyvét. Nekem meg van pdf formátumban, ha valakinek kel, szívesen elküldöm.